Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-23
37 Boris Tadicot, a nyugatbarát szerb Demokrata Párt elnökét, mérsékeltebb és párbeszédre hajlamosabb politikusként tartják számon, ezért burkoltan „nyugati” támogatásnak is örvend. Ez azonban akár hátrányára is válhat, amennyiben tovább erősödnek a szerb radikális nézőpontok. Az unió részéről nyílt nyomásgyakorlást is megfigyelhettünk Koszovóra, hiszen a függetlenség kikiáltását mindenképpen a szerbiai választások utánra terveztetik , hogy ez ne erősítse a szerb radikálisokat. Tadicról tudni kell azt is, hogy 2007ben hivatalos bocsánatkérést küldött Horvátországnak, a szerbek által a horvát függetlenségi háborúban elkövetett bűnökért. Tomislav Nicolic, amolyan ideiglenes vagy átmene ti elnöke a Szerb Radikális Pártnak, hiszen Vojislav Seselj, aktuális pártelnök éppen Hágában, a Nemzetközi Büntetőtörvényszéken vádlottként szerepel. Nem meglepő, hogy a nemzetközi sajtó „Milosevic szövetségesének” győzelméről beszél, és érdeklődéssel vá rja a második fordulót, ahol Tadic győzelmére fogad. Ez nem valószínűtlen, hiszen már volt rá példa, és a többi jelöltre leadott szavazat nagyobb részét tudja begyűjteni Tadic, hiszen a Radikális Párt némileg el van szigetelve. Ehhez azonban természetesen mozgósításra és részvételre van szükség február 3án is. Az első forduló után, mindkét jelölt megköszönte szavazóinak a részvételt, ugyanakkor további harcra buzdított. Nicolic elmondta, hogy sosem volt ennyire nagy az előnyük, és szerinte minden adott, h ogy a második fordulóban megőrizze ezt az előnyt, és így Szerbia elnöke legyen. Míg Nicolic arra utalt, hogy a szerbek jelezték, hogy változást szeretnének, Boris Tadic azzal érvelt, hogy a jelenlegi választások sorsdöntőek, hiszen egy általános irányvona lat adnak meg Szerbiának, és senki nem akarhatja, hogy visszatérjenek 1990be, hiszen az nem Szerbia jövője, hanem a múltja. A szerbiai választás kétesélyes volt, mindenki tisztán látta, hogy Nicolic és Tadic a két legerősebb jelölt, viszont a Magyar Koal íció saját elvárásaihoz képest jól szerepelt, várhatóan szinte megduplázza a parlamenti választásokon szerzett szavazatokat, meghaladva a 2,4 százalékot. Mind az elemzők és a megfigyelők, mind a politikai pártok képviselői kifejezték, hogy a választások r endben zajlottak le, visszaélésekre nem került sor, és talán abban is mindannyian megegyeznek, hogy nem lehet pontosan megmondani, mi lesz a februári végkifejlet, hiszen mindkét jelölt esélyes az elnöki tisztség megszerzésére. vissza „Megfigyelt” külföldiek - Büntetik a bejelentetlenül Romániában tartózkodó uniós állampolgárokat Új Magyar Szó 2008. január 23. Szerző: Cseke Péter Tamás Az EUs irányelveket sajátosan értelmezve a román hatóságok a mai napig megbüntethetik azo kat az uniós állampolgárokat, akik tizenöt nap elteltével „bejelentetlenül” tartózkodnak Románia területén. A rendelkezésről az országba látogató turisták sem tudnak, mert eddig nem értesültek róla a szomszédos uniós tagállamok – így például Magyarország – illetékesei sem. Románia EUcsatlakozása után egy évvel is büntetik a román hatóságok azokat az uniós állampolgárokat, akik 15 napnál hosszabb idei „bejelentetlenül” tartózkodnak Románia területén. Az előírást a 2005. évi 102es sürgősségi kormányrendele t tartalmazza, amelyet ugyanabban az évben 260. számú törvényként a bukaresti parlament is jóváhagyott. A rendelet 9. cikkelye szerint „az uniós állampolgárok és családtagjaik az országba történő belépésüktől számított legtöbb tizenöt napon belül kötelese k jelentkezni a legközelebbi rendőrőrsön vagy a határrendészeti, illetve idegenrendészeti hatóságnál, hogy bejelentsék romániai tartózkodásukat”. Néhány paragrafussal odébb egyébként, a 12. cikkelynél ugyanez a jogszabály leszögezi: „az országba törvényes en belépő uniós állampolgárok és családtagjaik Románia területén 3 hónapig tartózkodhatnak bármilyen megkötés nélkül”.
