Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-23
29 A tanárképzés nagyon is aktuális probléma mind Magyarországon, mind Romániában, főleg amió ta mindkét ország áttért az úgynevezett „Bolognairendszerre”. Ez a rendszer három év egyetemi képzést és az ezt követő kétéves mesterképzést jelent. Eddig nincs semmi különbség, minden ország formailag egységesen alkalmazza a Bolognairendszert. A nagy kü lönbség a tanárképzés terén adódik. Míg Magyarországon a tanárképzést főleg a kétéves mesterképzés keretében oldják meg, addig a román oktatási rendszerben ez az első ciklust képező három évben valósul meg. A pszichológiát, pedagógiát és a szakmódszertant Romániában az első három évben tanulják, míg Magyarországon ez a mesterképzés keretében valósul meg. Magyarországon az első három évben minimális a pedagógiai képzés, ilyen szempontból közelebb állnak a Bolognairendszer lényegéhez, azaz biztosítani a diák nak egy általános műveltséget és lehetőséget az „útkeresésre”. A hallgató a hároméves egyetemi képzés elvégzése után rendelkezik elegendő információval, hogy felmérje képességeit és eldöntse életpályáját. Ha kutató akar lenni, akkor a szakmán belül fejlesz ti magát tovább, ha pedig hivatást érez a pedagógusi pálya iránt, akkor a mesterképzés keretén belül erre készül fel. Ezzel ellentétben a romániai rendszer már eleve alapos pedagógiai képzésben részesíti a diákokat, mindegyiket eleve tanárnak képezve. Azo nban egyelőre még nincs tisztázva az, hogy milyen alapvető megkülönböztetésben lesz részük azoknak, akik hároméves egyetemi diplomával vágnak neki a tanári pályának és azok között, akik elvégzik ezután a két éves mesterképzést is. Mi tovább, ahány tanügymi niszter, annyi tanügyi reform, azt rebesgetik, hogy a legújabb tanügyminiszterünk, Cr istian Adomniţei újra működtetni akarja a régi, egy éves mesterképzést is. Hogy milyen különbség lesz az egy éves és a kétéves mesterképzőt végzett hallgatók oklevele köz ött, azon talán még a tanügyminisztériumnál nem gondolkoztak. Hogy melyik a helyes megoldás? Startból tanári pályára képezni a diákot (sokan úgy érvelnek, hogy van már egy munkalehetősége, lesz „kenyere”), vagy megadni neki a lehetőséget, hogy három év elv égzése után saját maga válassza meg a pályáját? Mindkét megoldásnak megvannak az előnyei és hátrányai, az idő majd megmondja, melyik a sikeresebb megoldás. Egy azonban biztos: hároméves képzés után bármilyen kiemelkedő is legyen az a hallgató, még nem lenn e szabad a katedrához engedni, mert a pedagógusi hivatás nagy felelősséggel jár. A probléma egyébként mind a magyarországi oktatás, mind a romániai tanügyi rendszer számára nagyon aktuális és örvendetes, hogy a magyarországi és romániai pedagógusok és egy etemi hallgatók együttműködnek a megvitatásában, mert elsősorban ez őket érinti. Reméljük, hogy továbbra is meg tudjuk osztani egymással a Bolognairendszer gyakorlati alkalmazása közben szerzett tapasztalatainkat. vissza N EM HIÚSULT MEG AZ ETMANDÁTUM − Frundát választották az ET monitoring bizottsága alelnökévé Transindex [22.1.2008] Frunda György nem nyerte el az Európa Tanács jogi bizottságának elnöki tisztségét, a képviselő mégis mandátumokat halmozott. Az ET moni toring bizottsága mellett továbbviszi a néppárti képviselőcsoport alelnökségét is. A korábbi tervekhez képest nem szerezte meg Frunda György, az RMDSZ szenátora az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésében a jogi bizottság elnökségét. Ehelyett azonban a testület másik pillérintézménye, a monitoring bizottság helyettes vezetőjévé választották. Az új mandátummal Frunda tisztségeket halmozott, mivel egy másik döntés nyomán továbbviszi az ETben jelenleg 187 tagú néppárti (EPP) képviselőcsoportjának alel nöki tisztségét is. A monitoring bizottságot elnökként január 22től az ukrajnai Serhiy Holovatyi vezeti, aki a német Eduard Lintnert váltja a tisztségben. A monitoringbizottság alelnöki tisztjéről az RMDSZ szenátora a Transindexnek elmondta: tekintette l arra, hogy az ET alappillérei a politikai, jogi és monitoring bizottságok, ez utóbbi
