Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-23
15 Továbbra is úgy gondolom, hogy a vajdasági magyar autonómiabizottság létrejöttét és feladatait Pásztor Istvánnak kellene a médiának bejelenteni. Abban a reményben, hogy javaslatomat racionálisnak látja, várom szíves visszajelzés ét. vissza Tisztelettel: Temerin, 2008. január 22. Ágoston András, elnök „Ilyen árulás a rendszerváltás óta nem volt” − Farkas Flórián szerint a jelenlegi hatalomnak kedvez, ha a botrányok etnikai síkra terelődnek MN 2008. január 23. 06:00 Ott tartunk, hogy a csaknem nyolcszázezerre tehető, zömében mélyszegénységben élő cig ánysághoz a rendszerváltozás óta „hozzászegényedett” legalább két, két és fél millió nem cigány származású állampolgár – a szociális katasztrófát gerjesztő, elhibázott kormányzati politika révén robbanásveszélyes állapot alakult ki. A jelenlegi hatalomnak kedvez, ha a botrányok etnikai síkra terelődnek, a cigány és nem cigány „egymás torkának ugrik” – legyen az szegény vagy gazdag – , elterelődik a figyelem a valódi felelősökről – fejtette ki Farkas Flórián (Fidesz), a Lungo Drom elnöke. – Az immár erőszako s cselekményekben is megnyilvánuló feszültség fokozódásáért a szociálliberális kormány és személyesen Gyurcsány Ferenc felelőssége tényként megállapítható. Az őszödi beszédben ezt el is ismerte – mármint, hogy nem csináltak semmit. A nagyobb baj, hogy most sem. Elég csak megnézni, mi történt az integrációs célokat szolgáló támogatásokkal – szögezte le a Fidesz parlamenti képviselője. A számsorokat nézve kiderül: 2004 óta folyamatosan olvadnak el az összegek, és ez leginkább az oktatási célú ösztöndíjprogra mok esetében tragikus. Hiszen ahhoz, hogy a cigányság új generációi ki tudjanak törni a putrivilágból, a tanulás kulcsfontosságú. Mi van most? Óvodába a cigány gyermekek kevesebb mint fele jár, míg a nem cigány gyermekek csaknem 90 százaléka. Igaz ugyan, h ogy a 20 – 24 éves cigány fiatalok 82,5 százaléka elvégezte az általános iskolát, de nagy részük csak később, mint nem cigány kortársaik. Középiskolába az ország fiataljainak 73 százaléka jut be, ez az arány a cigány gyermekekre vetítve mindössze 20 százalék . Érettségit mindössze 5 százalékuk szerez, a nem cigány fiatalok esetében ez az arány 50 százalék fölött van. Egyetemre alig több mint egy százalékuk jut el. Nincs mit csodálkozni ezen, hiszen a gyermekeiket azok tudják taníttatni, akiknek van valamiféle biztosnak mondható jövedelmük, van munkájuk, a szegénységi küszöb fölött élnek – hívta fel a figyelmet Farkas Flórián, hozzátéve azt is: a generációs ördögi körből való kitörés egyetlen útja, ha a társadalom valóban „beruház a jövőbe”, és megfelelően támogatja a leszakadó, hátrányos helyzetű rétegek gyermekeinek oktatását. És ez már nem csak cigányügy. A mostani kormánypolitika azo nban ezzel ellentétes. A szegregáció elleni harcról papolnak, de teljes gőzzel folyik a vidéki kisiskolák felszámolása, ellehetetlenítése. – A cigányság kilencven százaléka vidéken él, Szatmárban, Borsodban, de más helyeken is mondhatni 100 százalékos a m unkanélküliség. Nincs pénz a buszbérletre sem, hogy a gyerek 20 kilométerrel arrébb járjon iskolába. A helyi iskolába be lehet terelni őket, a kisebb csoportokban folyó oktatás révén a családból hozott hátrányok is jobban kezelhetők, a pedagógus is jobban tudja a kapcsolatot tartani a családdal, hatni tud rájuk, be tud avatkozni, ha baj van – vélte a Lungo Drom elnöke. Mint mondta, ezzel az új „körzetesítéssel”, az iskolaösszevonásokkal csak újratermelik a cigányság nyomorát, tovább mélyítik a kulturális s zakadékot. Ahogy fogalmazott, az egészségügyi reform cigányságra gyakorolt hatását csak a „holokauszt” fogalmával lehet párhuzamba állítani, hiszen a kórházbezárások, a vizitdíj, az égbeszökő gyógyszerárak a legszegényebb réteget sújtják leginkább: – Mindenki tudja, hogy a cigányok 5 – 10 évvel élnek kevesebb ideig, mint a nem cigányok, éppen szociális helyzetük miatt. Most ezt még megtetézi a kormány. Ugyanis az a szegény ember, aki eddig, ha úgy érezte, nincs jól, elment az orvoshoz, most hogy jut el a kórházba, ha ni ncs pénze az útiköltségre? De azt sem tudja, hova kell menni. Vagy azt mondja – ahogy egy hevesi nagypapa mesélte az egyik fórumon – , lehet, hogy nincs is nagy baj, majd meggyógyulok, azt a háromszáz forintot meg inkább odaadom az unokámnak… A kormány a ta karékosságra hivatkozik, ez valójában azt jelenti: az elhibázott kormányzás árát a legszegényebbek
