Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-22
28 Bátorítás és bírálat Brüsszelből - Jövőre már kétséges lehet az eltervezett hiánycsökkentés Népszava 2008. január 22. Szerző: Halmai Ka talin Magyarországnak szigorúan végre kell hajtania a 2008as költségvetését, teljesítenie a deficitcsökkentés 2009ig tartó programját, ha kell, pótlólagos intézkedések meghozatalával – értesüléseink szerint ezt javasolja az Európai Bizottság a magyar ko nvergenciaprogram aktualizált változatáról készült jelentésében. Az uniós testület arra biztatja a magyar kormányt, hogy a közkiadások tartós mérséklését a szükséges pénzügyi és intézményi háttér megteremtésével, az államigazgatás, az egészségügy és az okt atás reformjának megvalósításával biztosítsa. A lakosság elöregedése az uniós átlagnál nagyobb terheket ró a magyar költségvetésre A kiigazító intézkedéseknek és a megkezdett strukturális reformoknak köszönhetően Magyarország jelentősen túlteljesíti a de ficitcsökkentés 2007re vállalt 6,8 százalékos szintjét, és az idei kilátások is jobbak az előrejelzettnél – áll az értékelésben, amelyet szerdán fogad el az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó testület szerint a tavalyi hiány még alacsonyabb is lehetet t volna, ha a kedvező körülményeket nem a tervezettet meghaladó mértékű kiadásnövelésre fordította volna a kormány. Brüsszel figyelmeztet: a vártnál magasabb bevételekre támaszkodó és az előrejelzéseket túllépő kiadásnövelés mellett a hiánycsökkentés 2008 után már nem lesz fenntartható. A célok teljesítését 2009től elsősorban a reformfolyamat lelassulása, megtorpanása sodorhatja veszélybe. Jövőre hátráltathatja a pénzügyi konszolidációt a becsültnél alacsonyabb GDPnövekedés, a közkiadások esetleges elszab adulása, többek között a súlyosan eladósodott MÁV reorganizációjának elmaradása miatt. Kockázatot lát a Bizottság abban is, ha a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíj- és az ártámogatási rendszer átalakítását nem sikerül megvalósítani. A kiigazítás tartó s sikere, a közvetlen külföldi tőkebefektetések mértéke és a költségvetési egyensúly hosszú távú fenntartása egyaránt a strukturális reformok végrehajtásától és a fiskális fegyelem megteremtésétől függ – vélekedik a brüsszeli testület, amely szerint a büdz sé tartós rendbehozatalát továbbra is komoly kockázatok fenyegetik Magyarországon, és sürgető az államadósság mielőbbi lefaragása is. Az értékelés reálisnak ítéli a GDPnövekedés 2007re és 2008ra előrejelzett ütemét, ám túl derűlátónak a 2009re terveze tt, főként a termelés hatékonyságának javulására, a lakossági fogyasztás és a beruházások növekedésére alapuló, robusztus teljesítménybővülést. Az inflációt a programidőszak végére várhatóan sikerül 3 százalékra csökkenteni, ám a tervezettnél nagyobb bérnö vekedés és a nyersanyagárak emelkedése veszélybe sodorhatják a célokat – véli a testület. A lakosság elöregedése az uniós átlagnál nagyobb terheket ró a magyar büdzsére, ezért Brüsszel a nyugdíjak megadóztatásának részletes kidolgozását várja a magyar korm ánytól. vissza B elgrádi pofon Brüsszelnek Népszava 2008. január 22. Szerző: Rónay Tamás Az a tény, hogy Tomiszlav Nikolics, az ultranacionalista Szerb Radikális Párt jelöltje néhány tizedszázalék híján negyven százalékot szerzett a szerb elnökválasztás első fordulójában, az Európai Unió, illetőleg a Nyugat teljes Szerbiapolitikája csődjének tekinthető. Hónapok óta azt hallhatjuk, hogy az Egyesült Államok és az EU egyes tagállamainak vezető politikusai már előre biztosítjá k a koszovói albán vezetőket arról: elismerik a tartomány függetlenségét akkor is, ha azt egyoldalúan kiáltják ki. Eközben azonban nem tudtak igazi alternatívát felmutatni a szerbeknek, akik úgy érezték: Brüsszeltől semmi jóra sem számíthatnak. Oroszorsz ág roppant ügyesen használta ki ezt az űrt. Felismerte, hogy – miközben az Egyesült Államok több volt szovjet tagállamot a saját érdekszférájává tett – Szerbia az ő terepe lehet. Eddig komoly sikerrel terjeszkedik az országban. Hosszabb távon roppant súlyo s következményei lehetnek ennek az EUra nézve. Moszkva meg akarja kaparintani a szerb olajvállalat, a NIS többségi tulajdonát, illetve vegyes vállalatot kíván létrehozni a szerb állami gázvállalattal. Ezzel az a célja, hogy Szerbia csak az orosz gázt enge dje át az ország területén. Moszkva ezzel megpecsételheti az EU amúgy is igen lassan alakulgató gázhálózata, a Nabucco sorsát. Sok hírmagyarázó Oroszország és az EU közötti választásként értékelte a vasárnapi voksolást, hiszen Nikolics erőteljesen Moszkvapárti, a hivatalban lévő Borisz Tadics ugyanakkor EUbarát politikát folytat. Nos, ennek alapján az első felvonásban Moszkva súlyos csapást mért az EUra. A második fordulóra megfordulhat ugyan a trend, ettől függetlenül Brüsszelnek haladéktalanul változ tatnia kellene eddigi Szerbiapolitikáján. vissza
