Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-22
26 Budapesten Hill er István oktatási és kulturális miniszter ma délben adja át a kultúranapi állami kitüntetéseket a Magyar Néprajzi Múzeumban – többek közt Bogdán László sepsiszentgyörgyi író is átveheti az elismerést. vissza Európa felé te reli Szerbiát az EU a második forduló előtt Világgazdaság 20080122 Az elnökválasztás vasárnapi, első fordulója után rögtön kiállt a Szerbiával való szorosabb kapcsolatok mellett az Európai Unió. Az EU külügyi vezetőjének, Javier Solanának a hivatala hét főn közzétett állásfoglalásában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a balkáni ország a jövőben sem adja fel európai irányvonalát, és felgyorsítja kapcsolatai fejlesztését az EUval – írja a Reuters. A brüsszeli közlés előzménye azt volt, hogy Belgrá dban bejelentették: az elnökválasztás első fordulóját a kilenc jelölt közül a keményvonalas, euroszkeptikus Tomislav Nikolic nyerte meg a voksok 39,6 százalékával. A liberális és EUpárti politikus hírében álló jelenlegi államfő, Boris Tadic a második lett , a szavazatok 35,5 százalékával. A Koszovó függetlenségét támogató uniós állásfoglalás is közrejátszhat abban, hogy meglehetősen kiszámíthatatlanná vált a február 3i második forduló kimenetele. Nikolic és Tadic egyaránt úgy nyilatkozott, hogy ellenzi Kos zovó elszakítását Szerbiától. A közvélemény számára elfogadhatatlan lenne a szerbség „bölcsőjének” leválasztása az országról. Ugyanakkor a szerbek jó része csatlakozni szeretne az EUhoz. Nikolic szerint azzal, hogy az EU összekapcsolta Szerbia integrációj át Koszovó jövőjével, maga tuszkolta Oroszország irányába az országot. A Le Mondenak azt is megjegyezte: nem is lenne nagy veszteség a kapcsolatok megszakítása az EUval, „legfeljebb az európai pénzeket veszítenénk el”. Az unió talán még befolyásolhatná a szavazókat, ha a külügyminiszterek január végi találkozóján feltétel nélkül jóváhagyják a Szerbiával kötendő stabilitási és társulási egyezményt. vissza Szlovén elnökségi recept Világgazdaság 20080122 Szerző: Fóris Györg y Három évvel az első magyar féléves EUelnökség előtt nem minden tanulság nélküli, milyen intézkedésekkel készült fel – lényegében ugyancsak három év alatt – a néhány nap óta (az új tagok közül elsőként) soros elnökséget ellátó szlovén közigazgatás. Jan uár első napjaiban a szlovén diplomácia e sorok íróját is meghívta „elnökségbemutató” látogatásra Ljubljanába, és egy kicsit arra is mód nyílt, hogy az ember bekukkanthasson a kulisszák mögé: hogyan is készültek hát a nagy showra. Mert általános véleménye k szerint minden ország akkortól válik igazán az EU tagjává, ha legalább egyszer végigcsinált egy elnökségi fél évet. Ebben a hat hónapban ugyanis az elnökségi ország diplomatái elnökölnek minden létező – összességében több száz – európai tanácsi munkacsop ort ülésén, az ő miniszterei vezetik a különböző miniszteri formációk vitáit, ők közvetítenek a tagok között, az ő előterjesztéseiken alapulnak a viták. Ha akarják EUcsúcsot hívhatnak össze, ha akarják, komplett dossziékat „jegelhetnek”. Ha egyesek addig talán nem, ebben a hat hónapban azonban mindenki észreveszi őket. Cserébe ők is minden korábbinál átfogóbb képet kapnak valamennyi folyó EUügy összes részletéről, előzményéről, a tagállamok álláspontjáról. Mindennek ellátása ugyanakkor hatalmas teher. Mu nkacsoportot, nagyköveti vagy miniszteri tanácsülést elnökölni azt jelenti, hogy a napirendi pontok mindegyikének összes részletét előrehátra betéve ismerni kell, képesnek kell lenni huszonhét álláspont között közvetíteni, s mindezt lehetőleg angolul vagy franciául… Honnan van mindehhez elegendő humánerőforrás? Ha meg nincs, honnan lesz? Ez volt a fő házi feladat a szlovénok számára (miként ennek megválaszolása máris aktuális fejfájás az illetékes magyar hatóságok esetében is). Nos, Ljubljanában 2005ben kezdték a munkát. Összesen 1500 embert készítettek fel – a szlovén közigazgatás tíz százalékát! És intenzíven támaszkodtak a „veterán” tagállamok tanácsaira. Elsősorban németek, osztrákok, britek, franciák, írek és dánok segítettek sokat. Rengeteg konzultá ciót folytattak. A nagyokkal azért, hogy képzést vagy képzési anyagot kapjanak tőlük – Strasbourgban szlovén tisztviselők százai tanultak franciául – , a kicsiktől módszereket igyekeztek ellesni. Különösen komolyan „munkába vették” a kormány tagjait. Többs zör is hét végi „felkészülő tábort” szerveztek számukra, amelyen kormányfői utasításra mindenki köteles volt részt venni. A sort magas beosztású brit tisztviselők nyitották, akikkel az első ilyen alkalommal intenzív európai parlamenti meghallgatást szimulá ltak. A továbbiakban a teljes kormányt vagy egyes érintett szaktárcák vezetőit összeültették valamely régi tagállam kormányzati illetékeseivel. És kivétel nélkül mindenkinek nyelvet kellett tanulnia.
