Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-22
15 A vasárnapi szerbiai elnökválasztás l egnagyobbmeglepetése a magas részvételi arány volt. Az előrejelzések jóslataival szemben a választópolgárok több mint 60 százaléka az urnákhoz járult, ami arra utal, hogy a Koszovóhoz fűződő viszony, illetve az ország euroatlanti integrációjának és az ezze l szorosan összefüggő orosz befolyásnak a kérdése erősen foglalkoztatta déli szomszédainkat. Amennyiben az összeszámlálás során megerősítik az előzetes adatokat, az eredmény megfelel a papírformának. Ennek tükrében megállapítható, hogy a február 3án esedé kes második fordulóban teljesen nyílt és szoros verseny várható. Borisz Tadics elvileg több tartalékkal rendelkezik a kieső jelöltek választói között, viszont a Szerb Radikális Párt élén a háborús bűnös Seselj vajdát helyettesítő Tomiszlav Nikolics bízhat a Koszovó kapcsán megsértett szerb nemzeti büszkeség által kiváltott reakciókban. Szimbolikus jelentőség A szerb elnöki hatalom korlátozott. Ugyanakkor szimbolikusan fontos üzenetet hordoz magában, hogy vajon Szerbia huzamosabb ideig letére az euroatlan ti integrációról, vagy a koszovói trauma feldolgozása után elindul az ország Európához történő csatlakozása. Egyes elemzések szerint nem árt, ha Koszovó elvesztéséért egy szerb nacionalista államelnök, a szintén nacionalista Vojiszlav Kostunica miniszterel nökkel közösen „viszi el a balhét”, Mások ugyanakkor figyelmeztetnek: Zoran Djindjics miniszterelnök 2003as meggyilkolása óta az ország letért a felzárkózás útjáról, és egy radikális győzelem végérvényesen eltávolíthatja Belgrádot Brüsszeltől. Ráadásul felsejlik a hidegháború emléke: a hivatalos szerb politikának nyújtott segítségért cserébe a putyini Oroszország megszerezte az ország energetikai és közlekedési iparát, ami viszont aggasztja az albánok legfontosabb szövetségesét, az Egyesült Államokat. A magyarok egységesek voltak Magyar szempontból fontos kiemelni: az eredménytől függetlenül a vajdasági magyarság, egységes fellépésével, megerősödött. Pásztor Istvánnak, az egyedüli magyar jelöltnek, az etnikai arányok miatt esélye sem volt a második for dulóba jutni, a közös fellépés azonban fontos előjel a magyarság szempontjából nagyobb téttel bíró és hamarosan megrendezésre kerülő önkormányzati és vajdasági tartományi választások előtt. Ehhez képest csak „hab a tortán”, hogy a magyar jelölt az előrejel zésekben összesen 87 ezer szavazatot kapott, túlszárnyalva az előzetesen várt 2,2 százalékot. A vajdasági magyarság országosan ismét politikai tényező lett, szavazataira szükség lehet a második fordulóban. Az egységes magyar indulás több önkormányzati tis ztség elnyerését is lehetővé teheti akkor, amikor a legnehezebb helyzetben lévő határon túli magyar közösségnek meg kell akadályoznia az esetleges koszovói szerb menekültek vajdasági letelepedését és meg kell találni a „schengeni határok” miatt az anyaorsz ággal megnehezülő kapcsolattartás ellenszerét. Koszovó lesz a harmadik forduló Az egész nemzetközi közösség számára gyakorlatilag nyílt titok: a szerbiai választások második fordulóját követően a koszovói albánok elindulnak az úgynevezett „felügyelt függ etlenség” irányába, vagyis egy önálló Koszovó megteremtése kezdődik el EUfelügyelet mellet. Ezt vetíti előre, hogy a pristinai parlament alakuló ülését február 6ra – azaz a második forduló utánra – hívták össze. Az sem titok, hogy a megállapodás hiányána k ellenére az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, NagyBritannia, Hollandia és Ausztria az azonnali elismerés mellett fog dönteni. Ezek után várhatóan csak idő kérdése, hogy a többi EUtagállam mikor teszi ezt meg, beleértve a saját kisebbségi pr oblémái miatt a precedenstől tartó és eddig a függetlenség ellen felszólaló Szlovákiát, Romániát, Spanyolországot, illetve a speciális helyzetben lévő Ciprust. A kérdések itt még nem zárulnak le. Mi lesz Koszovó azon, Koszovszka Mitrovicától északra fekvő területeivel, melyek szerb többségűek és ahol hallani sem akarnak a Szerbiától történő elszakadásról? Várhatóake albán provokációk szerb lakosok ellen annak érdekében, hogy azok végérvényesen elmeneküljenek? A szerb titkosszolgálatok mennyire próbálják m ajd meg destabilizálni a függetlenedő kis balkáni államot? Milyen hatással lesz a függetlenségi folyamat a szintén jelentős albán kisebbséggel rendelkező Macedóniára és a Szerbiához tartozó, ám albán többségű Presevóvölgyére? A koszovói kudarcot kompenzál andó Belgrád mennyire igyekszik
