Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-17
25 * Az elmúlt év egyik jelentős hozadéka volt az a fejlesztési ciklus, amely több tíz milliárd dinár értékű beruházást eredményez(het) tartományszerte. Hogyan l átja ezt? - Az új alkotmány által szavatolt s részben készpénzre is váltható - külön hangsúly essék a ,,részben” szóra - költségvetési százalékarány elindított egy olyan nagy mértékű beruházási hullámot, amire nem volt példa az utóbbi húsz évben. Sajno s, ezek a lehetőségek felkészületlenül érték a tartományi közigazgatást, de még jobban az önkormányzatokat. Beigazolódott az a félelmünk, hogy ha egyszerre kapnánk meg azt a 20 milliárd dinárt, amit effektíve el kellene költeni, s nem számlára átutalni, ak kor az nem volna lehetséges. Így is történt. Nem voltak olyan folyamatban levő építkezések, amelyek esetében a kivitelezésre lehetett volna felhasználni ezeket az összegeket. Arra számítok, hogy 2008 a látványos pénzköltés időszaka lesz - jóval több útátad ással, sportcsarnoképítéssel. Szabadka esetében a színház falait ebből húzzák fel. Ez dinamikus fejlődést eredményez majd, s jelentősen sikerült általa már most csökkenteni a munkanélküliséget is, ami először fordul elő a rendszerváltás óta. Kifejezett VMS Zes sikernek tartom azt, hogy a magyarlakta területek ebből az összegből számarányosan részesültek. Az eredmények mellett a gyengeségek is megmutatkoztak. Megmutatkozott a fejlesztési rendszer felkészületlensége, másrészt pedig a koalíción belüli érd ekellentétek is felszínre kerültek. Megítélésem szerint a választások után tudjuk majd kiküszöbölni ezeket a nehézségeket. Akkor leszek elégedett, ha az emberek ezeket a híreket nemcsak az újságok hasábjain olvashatják majd 2008ban, hanem a közvetlen körn yezetükben is megtapasztalhatják az előrelépést. * 2007ben a Belgrád és Újvidék közötti kardcsörtetés is új színezetet kapott. Hogyan látja mindezt mint a tartományi kormány magas rangú tisztségviselője? - Számos olyan esettel találkoztunk az elmú lt években, amikor Belgrádban meg nem értést tapasztaltunk, amikor Belgrád egyszerűen nem akarta kiengedni a kezéből a gyeplőt. A fő kérdés az, hogy milyen befolyásuk van a tartományi kormányban jelen levő belgrádi pártok képviselőinek a szerb fővárosban, illetve mennyit tudnak érvényesíteni a vajdasági polgárok akaratából. Sajnos, a HorgosPožega autópálya esete ékesen példázza a tartomány iránti viszonyt. Ez pedig nem más, mint kiskorúsítás. Folyamatosan próbálják megkerülni a tartományt. Ez mindaddig tar tani fog, amíg a vajdasági polgárok megengedik. Ha az itt élők nem asszisztálnának ehhez, akkor ilyesmi nem fordulna elő. Mindaddig, amíg a polgárok többsége - közvetett úton - szentesíti ezt, vagy azért, mert megtévesztik, vagy azért, mert Szerbia továbbd arabolódásától tartanak, vagy azért, mert egyszerűen nem fogják fel, hogy mi történik, addig ez így fog menni. Arra már nem számítok, hogy Belgrád belátná: alapvető érdeke lenne, hogy engedje Vajdaságot a fejlődés útján haladni egy önálló, de Szerbiáéval p árhuzamos úton. Ez Belgrád számára túl nagy ár lenne. Nem hajlandó lemondani azokról a nagyon jelentős forrásokról, amelyek a központosításon keresztül igénybe vehetőek számára. Ez a történet 1987 óta folyamatos. Kisebb mértékben, kevésbé durván, de jelen van. A gondolkodásmód változatlan. Ha Vajdaságban az autonómiát kérők lennének többségben, akkor meglenne az autonómia. Mindaddig azonban, amíg a belgrádi pártok kapják a szavazatok többségét, addig ezen nem lehet változtatni. * Az elmúlt években többs zör lehetett tapasztalni, hogy amíg az Ön titkársága európai szellemiségű törvényeket ,,alkot”, illetve rendelkezéseket kér számon, addig alsóbb szinten gyakran obstruálják mindezt. Történt e téren elmozdulás? - Kétségtelenül folyamatos az előremozdulá s. Egy példát hozok fel szemléltetésül. Nagybecskereken a kitartó munka eredményeként a város összes bejáratánál magyarul is fel van tüntetve a település neve. Ez 1920 óta nem volt így. A magyar zászló, a magyar nemzeti ünnepeken mindig kint van a városház a erkélyén, némi utánajárással szintén ki lehet váltani a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokat, illetve a személyigazolványt is. Fokozatosan változnak a dolgok. Az a baj, hogy minden ilyen változás mögött nagyon sok izzadság, erőlködés és erőfeszítés bújik meg , és sok minden nem megoldott még meg. Haladást csak folyamatos nyomásgyakorlással és számonkéréssel lehet elérni. Közismert, hogy a szenttamási önkormányzattal gyakorlatilag háborút folytattam. Most ott tartunk, hogy a helyi önkormányzat városszerte elhel yezte a magyar táblákat. Ott tartunk, hogy most már az űrlapokat is magyarul adják ki. A magyar zászlót is kiteszik. Azt mondom, hogy megéri. Megéri a küzdelem, megéri az álmatlan éjszakák sokasága. Ámbátor hozzátenném, hogy ha az ember látványos és gyors eredményeket szeretne az életében felmutatni, akkor ne ezen a pályán haladjon. vissza DÉVAVÁRI D. Zoltán
