Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-16
40 élvezve mindazokat a jogokat, amelyeket a Belgrád által ajánlott - csupán a kül- és hadügyekben korlátozást jelentő - "lényegi autonómia" kínál. A felmérésben szereplők 80,3 százaléka vélekedett úgy, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását tartja a legrosszabb lehetőségnek. Ha ez mégis bekövetkezik, abban a lakosság 90 százalékát kitevő albánoknak csak m ásodlagos szerepük lesz - vélik a szerbek, akiknek a 82,3 százaléka vallotta, hogy nemzetközi tényezők, s azon belül is elsősorban az Egyesült Államok és az EU érdekei határozzák meg Koszovó további sorsát. Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak a fe lmérésben szereplők 67,1 százaléka tulajdonít döntő szerepet Koszovó státusának eldöntésében. Mindössze 58,2 százalék vélte úgy, hogy az albánoknak komoly beleszólásuk lehet a délszerbiai tartomány jövőbeni jogállásába. A döntő súlyú USA szerepét a szer bek 83,3 százaléka negatívnak tartja, míg 72,5 százalékuk szerint Oroszország igyekszik helyes irányba terelni az eseményeket. A döntő többségükben maradni akaró megkérdezettek 62,6 százaléka elégedetlen saját életminőségével, és alig 20 százalék mondta azt, hogy elfogadhatóan érzi magát Koszovóban. vissza Csorbítaná a kisebbségek jogait az SNS - Csak annyi képviselőjük lehetne a kisebbségeknek, amekkora a számarányuk Új Szó (Pozsony) 2008. január 15. Szerző: Lajos P. Já nos A javaslatról a Koalíciós Tanács mai ülésén tájékoztatják partnereiket. „Az arányos rendszer a lakosság etnikai arányain alapulna, többféle megoldás képzelhető el” – magyarázta lapunknak pártja elképzelését Rafael Rafaj, az SNS szóvivője. – Alkalmazh ató egész Szlovákiában, de bevezethető lenne csak bizonyos járásokban vagy községekben is, például azokban, ahol legalább 20 százalékos kisebbség él.” Rafaj szerint ezeken a területeken a népszámlálási adatok alapján osztanák fel az önkormányzati képviselő i helyeket, a nemzetiségek arányában határoznák meg a kvótákat. „ĺgy minden kisebbség számára világos lenne, hogy mennyi képviselői helyre számíthat” – véli Rafaj. Úgy véli, hogy erre azért van szükség, mert vannak olyan vegyes lakosságú települések, ahol jelentős számú szlovák nemzetiségű lakos él, és nincs képviseletük az önkormányzatban. Öllös László szerint az ilyen rendszer csak akkor lehetne elképzelhető, ha a nemzetiségek ebbe beleegyeznek, és egyben a nemzetiségi elosztással párhuzamosan bizonyos ha tásköröket, kompetenciákat is kapnának az egyes nemzetiségek képviselőcsoportjai. „A nemzetiségek egyetértése mellett olyan sajátos jogok meghatározására, intézmények létrehozására lenne szükség, melyek segítségével a nemzetiségek biztosítva látják jövőjük et – mondta lapunknak a politológus. – Az SNS nyilvánvalóan nem erre gondol, e nélkül azonban csak azt érik el, hogy a választók nem dönthetnek szabadon, hiszen bizonyos határon túl már elveszik szavazatuk.” A speciális jogkörök például azt jelentenék, hog y a magyar képviselők felügyelik a magyar iskolákat, a szlovák képviselők a szlovák iskolákat, vagyis egyfajta autonómia jönne létre. „Ilyen jogköröket minden bizonnyal nem akarnak hozzárendelni az egyes képviselőcsoportokhoz – mondta Öllös. – Ebben az ese tben viszont az SNS javaslata csak növelné a jelenlegi problémákat.” Öllös szerint azt is figyelembe kellene venniük, hogy vannak olyan városok, ahol magyar többségű lakosság szlovák nemzetiségű polgármestert vagy képviselőket választ. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna
