Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-16
34 Legyen idegen nyelv a román! Erdély.ma [ 2008. január 15., 21:46 ] Forrás: Babos Krisztina, Székely Zita, Krónika Az új oktatási törvénytervezet módosítását kéri a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), a Hargita megyei tanfelügyelőség és az RMDSZ Udvarhely, Gyergyó- és Csíkszéki szervezete. Az RMPSZ már többször is szorgalmazta a jogszabálytervezet módos ítását, elsősorban azért, mert nem tartja elfogadhatónak a kisebbségi nyelven tanulók román nyelv oktatására vonatkozó cikkelyét. A jelenlegi törvény szerint 1 – 4. osztályban speciális tanterv és tankönyv szerint folyik a román nyelv oktatása, 5 – 8. osztál yban a tanterv azonos a román anyanyelvű diákokéval, csak a tankönyv más, középiskolában pedig a tanterv és a tankönyv is egyforma. Folytatják az aláírásgyűjtést „Idegen nyelvként, sajátos tanterv és tankönyv szerint kellene tanítani végig a nem román a nyanyelvűek számára az ország nyelvét. A magyar diákok többsége a 12. osztály elvégzése után sem tud románul – jelentett ki a Krónikának Lászlófy Pál RMPSZelnök. – Ideje lenne felismerni, hogy a mostani törvényes módszer nem vált be”. Az RMPSZ tiltakozásu l a magyarlakta területeken aláírásokat gyűjt a szülőktől február 10éig. A szignókat elküldik az oktatási minisztériumhoz. Lászlófy szerint, bár sokat javítottak a törvénytervezeten, a román nyelv idegen nyelvként való oktatására vonatkozó módosító javasl atukat még nem fogadták el. „Ha az aláírásgyűjtésnek sem lesz hatása, más eszközökhöz folyamodunk, európai szervekhez fordulunk segítségért” – mondta Lászlófy. A Sapientia – EMTE docense, dr. Balázs Lajos kollégái segítségével már kidolgozott egy alternatí v tantervet a román nyelv idegen nyelvként való oktatására az általános iskolában és a gimnáziumban, derül ki az RMDSZ Csík területi szervezetének szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményéből. A csík, udvarhely- és gyergyószéki szervezetek képviselői levé lben fogalmazták meg törvénymódosítási javaslataikat. Szakemberek bevonásával hat pontban indokolják a román nyelv oktatására vonatkozó módosító javaslataik szükségességét. Ebben kijelentik, amennyiben a miniszter nem fogadja el a parlamenti vita előtt a t anügyi törvénytervezet módosítására benyújtott javaslatukat, úgy a vita alatt tiltakozó tanulókat és szülőket visznek be a parlamentbe, és az ő segítségükkel nyomatékosítják kérésüket. „A román politikusok és a román nyelvű média segítségét is kérem az ügy támogatásához” – mondta a Krónikának Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi elnöke. Záporozó javaslatok Szatmár megyében A román nyelv idegen nyelvként való oktatásának szükségességét hangsúlyozta Kónya László főtanfelügyelőhelyettes is a törvénytervez et tegnapi, első Szatmár megyei közvitáján, ahol záporoztak a javaslatok és a kifogások. A tanfelügyelőhelyettes ugyanakkor azt is kérte, hogy vezessenek be próbaévet a tanerők végleges munkaszerződésének a megkötése előtt. A közvitán elsőként Corina Ch ereches miniszteri tanácsos vázolta a tervezet leglényegesebb újdonságait, a kilencéves általános iskolai oktatás (1 – 9. osztály), valamint a 3 – 6 évesek számára kötelező óvodai oktatás bevezetését, illetve azt, hogy a tanfelügyelőségek helyét a tanügyi igaz gatóságok veszik át. Elmondta, az általános iskolákat a helyi, a középiskolákat a megyei önkormányzatok finanszírozzák majd, míg a felsőoktatási intézményeket és a regionális szintű szakközépiskolákat a minisztérium támogatja. A polgármesteri hivatalok k épviselői kérték, kapjanak nagyobb beleszólási jogot az iskolák döntéseibe, ha úgyis a „mi pénzünkön élnek”. Adrian Micovschi nagykárolyi alpolgármester sérelmezte, hogy az önkormányzatok nem szólhatnak bele abba, hogy kik lesznek a tanintézetek igazgatói. Azt javasolta, hogy ne csak véleményezési jogkörrel rendelkezzenek, valóban legyen súlya a jóváhagyásaiknak, kifogásaiknak. Viorel Solschi szatmárnémeti alpolgármester a kisebbségi oktatást illetően voltak észrevételei. Szerinte, ha a gyereklétszám nem el ég nagy, akkor nem kellene minden iskolában kötelező módon kisebbségi tannyelvű osztályt indítani, ahol a törvény ezt lehetővé teszi, és a szülők kérik. Például, ha 60 gyerek tanulna hat iskolában, elég volna két harmincfős osztályt indítani, állította.
