Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-03
11 Kihasználni Koszovó státusának rendezését ERDÉLY.MA [ 2008. január 02., 22:43 ] A romániai magyarság vezetőinek minden bel- és külpolitikai diplomáciai eszközt fel kell használniuk, hogy a romániai magyarság hasznára kiaknázzák a Koszovó függetlenségéről folytatott nemzetközi tárgyalásokat – nyilatkozta Antal Árpád. Az RMDSZes parlamenti képviselő szerint az erdélyi magyar közösségnek bölcsen kell kihasználnia Koszovó státusának a rendezését – számunkra ez jelenti majd a legnagyob b kihívást 2008ban. Az alsóháromszéki politikus emellett nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság vezetői együttműködjenek egymással, hogy megvalósíthassák legfontosabb célkitűzéseiket. Az elmúlt év kapcsán a képviselő kifejtette: a legnagyobb közösségi megvalósítás, hogy sikerült három képviselőt juttatni az Európai Parlamentbe, miközben a magyar – magyar megmérettetés miatt olyan helyzet állt elő, amely veszélyeztette a közösség képviseletét. „Az új évben igen fontos kihívás lesz megtalálni köz össégünk mérsékelt és radikális képviselőinek együttműködési módozatait – fogalmazott a képviselő. – Úgy vélem, a romániai magyarság ügyéért 2008ban egészséges párbeszéd révén, együttműködéssel lehet eredményesen dolgozni.” Antal szerint ugyancsak eredmén yként könyvelhető el, hogy több olyan infrastrukturális beruházási terv is megvalósult, amelyek javították a magyar közösség általános helyzetét. A kudarcok közé sorolta viszont azt, hogy 2007ben nem sikerült jelentős mértékben előrelépni a romániai magya rság közösségi jogainak gyakorlása terén. Antal Árpád úgy véli, Koszovó negatív példának számít, ugyanis ha elismerik a régió függetlenségét, akkor az nagy valószínűség szerint az erőszak fellángolásához, legitimmé tételéhez vezet. Ezzel szemben pozitív p éldának nevezte a székelyföldi autonómiatörekvéseket, mivel a romániai magyar közösség demokratikus úton, erőszakmentesen akar érvényt szerezni a követeléseinek. „A romániai magyarság vezetőinek nagyon fontos szerepe van abban, hogy felhívják a nyugati áll amok figyelmét: Székelyföld autonómiájának támogatásával kizárólag a békés eszközöket emelnék törvényerőre a koszovói helyzettel ellentétben” – fogalmazott a politikus. – A következő 50 évben nem lesz erre újabb lehetőségünk.” A téma kapcsán Tőkés László EPképviselő úgy nyilatkozott, hogy Erdély többségében magyarok lakta területeinek autonómiáját szeretné elérni, s nem pedig ezen területek függetlenségét, még akkor sem, ha Koszovó precedenst teremtene e téren. vissza Gyerg yai Csaba, Krónika www.kronika.ro Három magyar rektorhelyettes a kolozsvári BBTE vezetőségében Erdély.ma [ 2008. január 03., 08:05 ] Meglepetésmentesen zajlott le a Babes – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új veze tőségének megválasztása december 30án: az újonnan megalakult, 134 tagú egyetemi szenátus elsöprő többséggel szavazott bizalmat Andrei Marga rektorjelöltnek és a magyar tagozat által a vezetőségbe javasoltaknak. Bár az egy hónapja tartó egyetemi választá sok kulisszái mögött olyan hírek is szárnyra kaptak, miszerint Marga – a tisztség egyedüli megpályázója – csak jelentős ellenszavazattal fogja elnyerni harmadik rektori mandátumát, végül a 103 támogató voks mellett csak 24 ellenszavazatot és nyolc tartózko dást számoltak. Az új rektor megválasztását követően úgy nyilatkozott, „többnyire kötelességtudatból” jelentkezett a rektori tisztségre. „Tizenegy évig voltam a BBTE rektora, és munkámmal hozzájárultam az egyetem rohamos fejlődéséhez. Most újra felelőssé get érzek aziránt, hogy az intézmény életének sorsdöntő időszakában még egyszer elvállaljam a rektori feladatkört” – jelentette ki az egykori tanügyi tárcavezető. Mint hangsúlyozta, az elmúlt hónapokban az egyetem tanszékvezetőivel folytatott tárgyalásokat követően győződött meg arról, hogy mindenképp jelentkeznie kell a rektori tisztségre. „A jelenlegi rektorátus kellő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy a BBTEt négy év alatt az egyetemi oktatás nemzetközi elitjébe juttassa – ez egyébként a legfőbb célki tűzésünk” – jelentette ki a BBTE filozófia karának 61 éves professzora. Az első mandátumát záró Nicolae Bocsan rektor nem kívánta újra megpályázni a tisztséget.
