Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-15
33 Sólyom László bevezeti a kulturális nemzet fogalmát Erdély.ma [ 20 08. január 14., 17:51 ] Forrás: Duna TV Sólyom László köztársasági elnök hétfőn a Sándorpalotában fogadta a Magyarországon akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. Az államfő a meghívottakhoz fordulva kiemelte: nagyra értékeli azt a tevékenységet , amelyet Magyarország és küldő államaik kapcsolatainak fejlesztése érdekében fejtenek ki. Sólyom László megemlítette, hogy 2007. decemberében Magyarország és néhány szomszédos ország belépett a schengeni rendszerbe, így jelentős határszakaszon szűnt meg a közvetlen ellenőrzés. Olyan szabadság állt helyre ezzel, amelyben száz év óta nem volt részünk - jegyezte meg. Mint hangsúlyozta, elégedetten állapította meg azt, hogy Magyarország felkészült arra, hogy a külső határokon szavatolja az unió biztonságát. Utalt a schengeni nyitást köszöntő december 20i beszédére, és most is úgy fogalmazott: mindent meg fog tenni azért, hogy a kárpátaljai és a délvidéki magyarok a lehető legkönnyebben léphessék át a magyar határt. Beszédében az államfő kiemelte azt is, mi vel kezdettől fogva az európai alkotmány híve volt, örömére szolgál a lisszaboni szerződés aláírása. Hozzátette: továbbra is törekedni fog arra, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogait egyre több tagország, és az Európai Unió is ismerje el. A köztársa sági elnök közölte: meggyőződése, hogy a kulturális nemzet fogalomköre az, amelynek keretében a magyar nemzetrészek együttműködése és megmaradása konfliktusmentesen megoldható. vissza Színház- és régiófejlesztés – Reflexió Csutak István elemzéséhez Erdély.ma [ 2008. január 14., 16:18 ] Szerző: Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatóművészeti vezetője Bizonyára nem alaptalan az aggodalom a Székelyföld jövőjét illetően, Csutak István észrevételein érdemes alaposan elg ondolkodni. A magam részéről itt nem kívánok állást foglalni abban a kérdésben, hogy egy újjászülető társadalmi elitnek kelle levezényelni egy organizált fejlesztést, vagy pedig egyszerűen szabadabb teret kell biztosítani az organikus fejlődésnek, amiben a széki hagyományoknak, a sokszor egymással is szembeforduló történelmi kisközösségeknek fontos szerepe lehet. Egy kérdés mellett azonban nem mehetek el szótlanul, s ez a színház kérdése. Valóban, Hargita megyében ma már négy színházi intézmény is működik , a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, valamint a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a nemrég alakult Nézőpont Színház mint magánkezdeményezés. Ezen intézmények létrejöttébe sok egyéb mellett bizonyára belejá tszott a széki öntudat és bizonyítani akarás is. Baj ez? – kérdezem. Vagy tudomásul kell venni, hogy ez a fejlődés sajátos formája? Mindmostanáig ez a régió a magyar kultúra szempontjából periféria volt. Ennek a helyzetnek változnia kell, mert a Székelyföl d, etnikai kompaktsága, valamint a modernizációval járó decentralizáció okán fontos szerephez jutott. Hargitamegyében elméletileg működhetne egyetlen, hatalmi szóval alapított színházintézmény, de mára már tapasztalati és szakmai érvekkel is bizonyíthat ó, hogy az kevésbé lenne hatékony. Három színházi műhely (most már négy) az megannyi arculat és törekvés, tehát színesebb kulturális képlet. Egyetlen mamutintézmény, ami lefedné a megye színházi igényeit gazdaságilag nehezebben lenne fenntartható! Gondol junk a teljesítendő előadásszámra, a párhuzamos produkciókra, hogy a székhelyen történő folyamatos kínálat s a megyei játszási helyeken megvalósuló jelenlét biztosított legyen! Ez annyival több személyzetet, technikai és szállítási eszközt tehát sokkal töb b pénzt jelentene. Ezzel szemben a mostani helyzetben a Hargitamegyei színházak összköltségvetése messze elmarad például a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház költségvetésétől. Cserébe mégis sokkal több előadás születik sokkal több nézőnek.
