Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-15
28 Jelenleg csaknem négyszázezer európai tudós él az Egyesült Államokban, az ottani egyetemen doktori fokozatot szerző hallgatóknak mintegy 60 százaléka kint is marad. Amerikai egyetemeken csaknem kétszer annyian tanulnak Európából, mint fordítva. Az európai képzés azonban ma már lassan Kínával és Indiával szemben is hátrányba kerülhet. Ma már a hallgatók ugyanúgy válogatnak az oktatási intézmények között, mint a fogyasztók a nemzetközi piacok termékei között. Euró pa tett szerény erőfeszítéseket egyetemei versenyképességének megerősítésére. A 2000ben elfogadott lisszaboni szerződés keretében az EUt a világ legfejlettebb gazdasági térségévé akarták tenni 2010re, két évvel később pedig elhatározták, hogy az évtized végére a k+f kiadásokat a GDP három százalékára kell emelni. Bár ezek a célok eléggé irreálisak, bizonyos fegyelmező erejük mégis van, mert néhány tagország önmagában is fokozta az ilyen célú ráfordításait, emellett az EU külön is indított néhány ígéretes projektet. A hetedik fejlesztési keretprogram részeként – az előzőnél 40 százalékkal többet – mintegy 50 milliárd eurót költenek kutatásra és fejlesztésre. Az EUnak és a tagállamok kormányainak azonban egyaránt többet kell tenniük, mert az Egyesült Állam okban a szövetségi kormány a 2007es pénzügyi évre önmagában is 137 milliárd dolláros kiadási előirányzatot fogadott el hasonló célra. Emiatt az Európai Unió illetékes szerveinek és a tagállamoknak már a 2008 és 2009 során esedékes felülvizsgálatok során m eg kell emelniük a megfelelő kereteket. Különösen jó hatással lenne az itteni kutatókra, ha a bizottság – az ígéretének megfelelően – felszámolná a bürokratikus akadályokat és szabályokat. Mindezen túl nagyobb súlyt kell fektetni az alapkutatásokra. Bár ké tségtelen, hogy a tudósainknak a társadalom mai problémáira kell megoldást találniuk, ha azonban az alapkutatás elmarad, akkor nem hoznak eredményt a gyors innovációt célzó alkalmazott kutatások. Az Európai Kutatási Tanács ezért jelenthet fontos előrelépés t, mivel széles szakmai kör által elismert munkákra hagy majd pénzt. A pénz önmagában azonban nem elég. Mint a Financial Times szerzői is megerősítették egy munkájukban, az európai egyetemek előtt két út áll: újjászületés, vagy elhalás. A tagországok kormá nyai jelenleg ördögi körben kénytelenek mozogni: reform nélkül nem lesz több pénz, pénz nélkül pedig nem lesznek reformok. A dán kormány ebből úgy próbált meg kitörni, hogy még a költségvetési előirányzatok növelése előtt indított reformokat. Az ország egy etemeinek önkormányzati rendszerét már 2003ban külső megbízottak által irányított igazgatótanácsoknak rendelték alá. Tavaly a kormány 12 felsőoktatási intézményéből – összevonással – nyolcat hozott létre, ennek folyamán azonban közel 50 százalékkal megeme lte a kutatási kereteket. A dán példa rámutat az irányítási reform jelentőségére, ha Európa valaha is meg akarja valósítani a lisszaboni szerződést. Koppenhágában összevonták az ottani egyetemet az állatorvosi és mezőgazdasági, illetve a gyógyszerészeti eg yetemmel, ezzel egész Skandinávia legnagyobb felsőoktatási intézménye jött létre. Így az intézmény egész Európában a legnagyobb egészségügyi oktatási bázissá válhat ötezer kutatóval, egy kiváló orvosképzővel, 11 egyetemi klinikával, illetve a hozzá kapcsol ódó biotechnológiai üzleti környezettel, olyan piacvezető területekkel, mint a diabétesz és az idegtudományok. Az irányítási reform végrehajtása előtt mindez valószínűleg lehetetlen lett volna. A mi tapasztalatunk azt mutatja, hogy az egyetemeknek nem a kö zponti profiljuk felhígításával kell növelniük a hallgatói létszámot. Legyen bármilyen erős is a globális verseny, a minőség megőrzésére kell összpontosítaniuk, illetve a kutatásban és fejlesztésben elérhető kiválóság megteremtésére. vissza Göncz diplomáciai sikerekről beszélt Népszava 2008. január 15. Az Európai Unió Lisszaboni Szerződésébe gyakorlatilag minden belekerült, aminek Magyarország szerint bele kellett kerülnie – mondta tegnapi budapesti sajtóértekezletén Göncz Kinga diplomáciánk elmúlt évét értékelve. Szintén a sikerek között említette a külügyminiszter, hogy a kishatárforgalom elvét sikerült elfogadtatni az unióval, és ennek az ukrajnai magyarok látják hasznát. Készülünk 2011re, amikor fél éven keresztül hazá nk tölti be az EU soros elnöki tisztét. Ennek előkészítésképpen tárgyalunk két másik soros elnök állammal. Idehaza ötpárti egyeztetés folyik, hiszen közös érdek, hogy a magyar félév sikeres legyen. Ami az energiaügyeket illeti, a miniszter asszony hangsúl yozta: az uniós tagállamoknak szolidárisoknak kell lenniük egymással. A magyar diplomácia folyamatosan dolgozik energiaellátásunk diverzifikálásán. Göncz a problematikus fejlemények között említette az erdélyi magyarság megosztottságát, amely azzal járha t, hogy nemzettársaink elvesztik képviseletüket a bukaresti parlamentben. Az ő szempontjukból nyugtalanítóak a
