Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-15
12 A demográfiai adatok alapján megállapítható, hogy a csökkenés 2009ig tart, amikortól is enyhe emelkedés tapasztalható az elsős kisdiákok számában. A növekvő tendencia egészen 2021ig tart, ekkor közel 58 ezer elsősre számítanak az elemzők. Az elemzés által vizsgált időszak végére - 2025re – az előrejelzések szerint 55 349 elsős ül be az iskolapadba. vissza Malina Hedvig hálás lehet a külügynek FigyelőNet 2008. január 14. , 12:04 Fogas Krisztina Nemzetközi és magyar diplomáciai nyomásra kerültek elő új adatok a Nyitrán megvert magyar egyetemista ügyében – állította Gön cz Kinga külügyminiszter a tavalyi évet értékelő sajtótájékoztatón. A diplomácia vezetője szerint hazánk megvédi a magyarok számára kedvező román választási rendszert, és a tárca hivatalos stratégia nélkül is kitűnően működik. A külügyminiszter az elmúlt év egyik legnagyobb sikerének az uniós Lisszaboni Szerződés aláírását tartja, amely – véleménye szerint – nagyon jelentős lépés: a dokumentumba minden bekerült, ami Magyarország számára fontos. Ilyen a kisebbségi jogok említése, az alapjogi charta és a tag államok egyenlősége. Hazánk egyik legfőbb érdeke az volt, hogy legyen egy integrált EU, azok, akik gyorsabban akarnak haladni, megtehessék, a lehetőség ugyanakkor mindenki számára adott legyen. Uniós sikerek A külügyminiszter kiemelte, hogy a hazánkról készült schengeni monitoring jelentések rendkívül pozitívak voltak, és azt is felajánlottuk, hogy segítséget nyújtunk azoknak, akik nem tudtak felkészülni. A schengeni folyamatra tekintve külön büszkeség, hogy a kishatárforgalmi engedélyekről szóló megálla podását Magyarország hozta be az EU gondolkodásába, sőt, Ukrajnával már meg is kötöttük a megállapodást. Az elmúlt év eredményeiről beszélve Göncz Kinga elmondta, hogy hazánk elkezdte a felkészülést a 2011es uniós elnökségére. Az elnökség Belgiummal és S panyolországgal együtt három ország közös elnöksége lesz, az ezzel kapcsolatos kormányanyagról pedig már elindult egy ötpárti egeztetés. Örömteli dolog az is, hogy az uniós nyitott álláshelyeket az újonnan csatlakozott országok közül hazánk töltötte be a l egnagyobb mértékben. Problémás szomszédok A szomszédsági és regionális politikát érintve a külügyminiszter elmondta: Ausztriával kapcsolatban több probléma is volt, mint például a Rába habzása, ám az ügy 2007ben elindult a rendezés felé. Hazánk Román iával való kapcsolatáról szólva Göncz Kinga elmondta: az EU források felhasználására vonatkozó határon átnyúló együttműködés kifejezetten jó. Megjegyezte ugyanakkor: ha az erdélyi képviselők megosztottsága folytatódik az EPben is, akkor Erdély uniós képvi selete akár meg is szűnhet. Habár elbukott az – az EPválasztással együtt megtartott – referendum, amely a választási rendszert az erdélyi magyarok számára negatívan változtatta volna meg, ha mégis életbe lép ez a változtatás, akkor hazánk nemzetközi fórum okhoz fordul az ügyben. Szlovákiával kapcsolatban a külügyminiszter kiemelte a két fél kommunikációjára vonatkozó kettősséget. Szlovákia azt hangsúlyozza, hogy az infrastruktúra jó, jól mennek a fejlesztések, a magyar félnek azonban az is érdeke, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tárgyalópartner legyen a kormány számára, annak ellenére, hogy ellenzéki párt. Fontos, hogy a kettős beszédet oldja fel a szlovák kormány – mondta a külügyminiszter, arra utalva, hogy barátkozó megnyilvánulások mellett magyarel lenes megszólalások is elhangzanak, nemcsak a radikális Jan Slota részéről. A külügyi tárca aktivitását mutatja ugyanakkor, hogy a Nyitrán megvert Malina Hedvig ügyében nemzetközi és hazai nyomásra előkerültek adatok, melyek nem voltak benne az első jegyz őkönyvben. Ám ezzel az ügy nincs
