Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-03
6 Martti Ahtisaari finn diplomata, ENSZmegbízott által kidolgozott megoldási javaslatnak, amely ellenőrzött függ etlenséget irányoz elő a papíron még Szerbiához tartozó, zömében albánok lakta tartomány számára. Ami Koszovó önállóságának elismerését illeti, a kancellár célzott rá, hogy Ausztria bizonyosan egyike lesz azoknak az országoknak, amelyek világos álláspontot foglalnak majd el a kérdésben, és irányt mutatnak a többieknek. (Bécs kezdettől fogva támogatta az Ahtisaaritervezetet.) Utalt arra, hogy az EUtagországok vezetői egyöntetűen úgy ítélik meg a koszovói problémát, mint amelynek megoldása - annak összes kö vetkezményével együtt - elsődlegesen Európára tartozik. Európa szavahihetősége múlik azon, hogy saját dolgait rendbe tegye - érzékeltette. Hozzáfűzte, hogy Ausztria hozzá kíván járulni a nyugalom és a biztonság fenntartásához, "mert egyikünk sem szeretné, ha fegyveres összetűzések robbannának ki". Reményét fejezte ki, hogy a pristinai vezetés felelősségteljes magatartást fog tanúsítani a következő hetekben, és mind az albánok, mind a szerbek szorosan együttműködnek az unióval a státuskérdés rendezésében. A kancellár egyúttal sürgette a Szerbia és az EU közötti stabilizációs és társulási megállapodás mielőbbi aláírását. Véleménye szerint nem lenne tisztességes, ha a paktum megkötését ahhoz a feltételhez kötnék, hogy Belgrád előbb adja ki a hágai Nemzetközi Tö rvényszéknek a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb vezetőt, Radovan Karadzicot. Az uniónak azt az előfeltételként támasztott követelését, hogy a belgrádi kormánynak együtt kell működnie a hágai testülettel, Gusenbauer úgy értelmezte: Szerbiának val óban mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Karadžić a törvényszék elé kerüljön. Nem lehet azonban olyan "konkrét eredményt elvárni tőle, amely nem teljesíthető". A folytonos vita arról, hogy Szerbia együttműködike vagy sem a törvényszékkel, akadál yt gördít az ország nemzetközi orientációja elé - ismerte el a kancellár , holott sok, jól képzett szerb fiatal Európa felé tekint. vissza Hisztérikusan reagáltak a szerb politikusok az osztrák kancellár kijelentésére Faze kas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2008. január 2., szerda (MTI) - Hisztériába hajló reakciókat váltott ki a belgrádi vezetőkből Alfred Gusenbauer osztrák kancellárnak egy szerdán megjelent, Koszovóval kapcsolatos kijelentése. Vuk Jeremic külügyminiszter - annak ellenére, hogy január 2. Belgrádban még az újév i ünnep része, munkaszüneti nap - hivatalába kérette az osztrák nagykövetet, s diplomáciai tiltakozással élt, mert a szerb tömegtájékoztatásban elterjedt megfogalmazás szerint az osztrák kormányfő kijelentette, hogy "országa az elsők között fogja elismerni a független Koszovót". Alfred Gusenbauer az osztrák hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjújában csupán célzott arra, hogy Ausztria egyike lesz azon országoknak, amelyek világos álláspontot foglalnak el a kérdésben, és irányt mutatnak a több ieknek. "Nem fogunk ott ülni az első sorban, s nézni, hogy mások mit tesznek" - fogalmazott a kancellár az APAnak, mérsékletre intve mind a függetlenséget követelő albánokat, mind a Koszovóhoz ragaszkodó szerbeket. Ezt a mondatot alakította át előbb a z eredeti szöveget még szó szerint idéző Tanjug hírügynökség, majd nyomában más szerb sajtóorgánumok is határozott, Koszovó függetlenségének gyors osztrák elismerését beígérő kijelentéssé. Ennek alapján fakadt ki dühösen Aleksandar Popovic energetikai mini szter - "Valahányszor a történelme folyamán Szerbia hasonló körülmények közé került, Ausztria annak megfelelően cselekedett, ahogy ma Gusenbauer kancellár nyilatkozott!", mondta , s ezért a tágan értelmezett mondatért kapta Bécs belgrádi képviselője a hev es szemrehányást. Az, hogy Ausztria megszületésétől fogva helyesli a Koszovónak nemzetközi ellenőrzés alatt megvalósuló függetlenséget előirányzó Ahtisaaritervet, Belgrádban is régóta köztudott. vissza Új szerb útlevél : a magyar nevek eredetiben Vajdaságma.info 2008. január 2. [16:16] Szerbia polgárai márciustól új útlevelet kapnak, amellyel a mostani „jugoszlávot” cserélik fel szerbiaira. Az okmánycserét az év végéig befejezik, írja a Beta. A nemzeti kisebbségek ta gjainak nevét eredetiben írják be az új úti okmányba, illetve olyan formában, ahogyan az anyakönyvben is szerepel. A tíz évre szóló új útlevél technikai kiképzése lehetővé teszi az adatok automatikus leolvasását, ami megkönnyíti a kezelését a határon. vissza
