Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-11
29 mindez egy olyan időszakban, amikor Szlovénia után Cipruson és Máltán kerül sor az átállásra, a balti államok korainak hitt euróbevezetése meghiúsult, és a keletközépeurópai új tagállamok belépési időpontjaival kapcsolatban csak nő a bizonytalanság. Már egyre kevésbé vonzó cél a gazdasági és monetáris uniós tagság a lakosság és a gazdaságpolitikusok megítélése alapján is, és így nyilván nem kifizetődő áldozatot kérni bármely társadalmi rétegtől a valamikor nemes nek gondolt cél érdekében. Ez pedig csökkenti a strukturális reformok végrehajtására irányuló nyomást, s akár a konvergenciaprogramok nyílt vagy burkolt lazítását eredményezheti, nemcsak Magyarországon, hanem a régió egészében. A szlovén problémákból azonb an egészen más tanulságok is kiolvashatók. Először is az ország gazdasági mutatóinak a romlása még belül van a Magyarországon az elmúlt öthat évben produkált gazdaságpolitikai kurdarcok során tapasztalt értékeken. Másodszor: nem új keletű probléma, hogy a z eurózóna egyes térségeinek időnként a közöstől eltérő monetáris kondíciókra lenne szüksége, s ennek szükségszerű hiányában nagyobb igény van a fiskális politika flexibilitására (értsd: kisebb hiányok, netán költségvetési többletek elérésére). Harmadszor – és talán ez a leglényegesebb tanulság – , csalóka az a gondolat, hogy Szlovénia az önálló monetáris politika (saját pénzének) megtartásával jobban tudna vagy lett volna képes úrrá lenni pillanatnyi nehézségein. A fiskális politika elégtelenségét ellensúl yozó monetáris politika rövid távon eredményes lehet a stabilitás fenntartásában, hosszabb távon azonban ugyanúgy vezethet növekedési áldozatokhoz, mint az euró bevezetését követő, nem kellően alkalmazkodóképes költségvetési politika. Ráadásul a központi b ank még tettestárssá is válik a strukturális átalakítások elodázásában nyújtott segítség miatt. Nyilvánosan persze a főbűnösnek fogják nyilvánítani a gazdasági növekedésben okozott visszafogás miatt. Szlovéniában ez a szerep már az eurónak jut. Általános t apasztalat, hogy a közös pénz átvételét megelőzően az unió ragaszkodik a maastrichti kritériumok számszerű teljesítéséhez, és ezt megfejeli a mutatók rövid távú fenntarthatóságának a vizsgálatával. Nem teszi azonban vizsgálat tárgyává, hogy egy adott orszá g hoszszabb távon képese az egységes pénz kínálta lehetőségeket a maga javára fordítani. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Valutaalap a legutóbbi szlovéniai országvizsgálatnál összehasonlította a szlovén euró előtti és utáni helyzetet a portugál és írország i gazdasági mutatók releváns időszakbeli alakulásával. Ez 2007 közepén volt, amikor még nem volt látható az infláció elfutása és a növekedés lassulása, bár a versenyképesség romlásának a jelei már akkor is mutatkoztak. Nem nehéz kitalálni, hogy a szlovén f ejlődés több hasonlóságot mutatott az euró átvételét elszenvedő portugál pályával, mint az írrel. Összefoglalva tehát: a versenyképes gazdaság megteremtését eredményező strukturális átalakításokat egyetlen felzárkózó ország sem kerülheti meg. A formális ke retszámokat tartalmazó konvergenciaprogram teljesítése pedig nem biztos, hogy szükséges, de biztosan nem elégséges feltétele a fenntartható magas ütemű növekedésnek. Az euró átvétele a kritériumok formális és „épphogy” teljesítése révén gyorsabban a felszí nre hozhatja a mélyebben fekvő strukturális problémákat, amelyek megoldása – euróval vagy a nélkül – előbbutóbb megkerülhetetlen. Csak kell egy olyan politikai erő, amely képes arra. vissza Slota börtönben is ült - A szlov ák politikusnak fiatalon meggyűlt a baja a törvénnyel Magyar Hírlap 2008. január 11. Szerző: Kocur László Szlovákiában nagy felzúdulást keltett a hír, amely szerin Ján Slotát tiltott határátlépés miatt annak idején vizsgálati fogságba helyezték. A Szlová k Nemzeti Párt elnöke nem nyilatkozik arról, miért akarta elhagyni szeretett hazáját. Ján Slota tizenhét éves korában egy hónapot töltött vizsgálati fogságban, majd fél évre elítélték, ám mivel fiatalkorú volt, a büntetés végrehajtását felfüggesztett ék – számolt be az ügyről a Markíza kereskedelmi televízió híradója. Slota annak idején három barátjával Ausztriába szökött. Mivel egyikük határőr volt, kiiktatta a megfigyelő rendszert az adott szakaszon, majd átmásztak a drótakadályok között. Amikor Slot a négy nap után egyik társával úgy döntött, hogy visszatér, elkapta őket a határőrség. A vizsgálati fogságban mindketten beismerő vallomást tettek, majd elítélték őket. Társa leülte a hét hónapot, ám Slota, mivel fiatalkorú volt, felfüggesztett büntetést k apott. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője nem akar nyilatkozni az esettel kapcsolatban. A Szlovák Nemzeti Párt a pozsonyi parlament összeférhetetlenségi bizottságánál fegyelmi eljárást kezdeményez Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke ellen. A sz lovák nemzeti politikusok azt sérelmezik, hogy Csáky tavaly decemberi budapesti látogatása során szélsőséges és ultranacionalista pártnak nevezte a nemzeti pártot. A párt alelnöke, Anna Belousovová tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, reméli, hogy a par lamenti bizottság megteszi a megfelelő lépéseket, így a politikusok nem fogják mindig azt mondani "amit a nyál a nyelvükre hoz", mert Csáky az SNS sértegetésével annak választóit is sértegeti.
