Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-11
15 – Majd visszatért Kolozsvárra... – Igen, ahol sétát tettem a város főterén, megtekintettem a felújítás előtt álló Mátyás – szoborcsoportot, a Szent Mihályplébániatemplomot, majd elsétáltam Mátyás király szülőházához is. Végezetül pedigkolozsvári magyar értelm iségiekkel találkoztam, s a velük folytatott beszélgetés során az erdélyi, a kolozsvári egyetemi oktatás és az itteni magyar kulturális intézmények helyzetéről tájékozódtam. – Hogyan fogadták Önt az emberek? – Mindenhol nagy szeretettel és bizalommal foga dtak. Hittel közeledtek hozzám az emberek, bárkivel is találkoztam. Beavattak engem a jövőelképzeléseikbe. Igyekszem majd a Kárpát – medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) albizottságait is igénybe venni, hogy ezek megvalósításában, végrehajtásában őket segítsük. Gondolom, annak is üzenet értéke van, hogy a 2008 – as esztendőben az első külföldi utam éppen ide vezetett. S már most tudom, hogy a tavasz során többször visszatérek Erdélybe. Januárban, a Magyar Kultúra Napján Nagyváradra látogatok. Aztán Bogda n Olteanu képviselőházi elnök úr meghívására Verespatakra megyek – ez a látogatás tavalyról maradt el – , ahol a magyar és a román környezetvédelmi minisztereknek és civil szervezetek vezetőinek a társaságában tekintem majd meg az ottani állapotokat. És van egy harmadik tervezett utam is: a csángómagyarok szervezetének meghívására Csángóföldre megyek majd, hogy ottani oktatási intézményeket meglátogassak. Hiszem azt, hogy Európában ma különösen fontos ez a fajta együttműködés. Hiszen számunkra, magyarok szám ára igen fontos érdek, hogy mindazt az értéket, amit a magyar nyelv, kultúra és hagyományok jelentenek, megőrizzük. – Mikor válik törvénnyé az a nemzetpolitikai stratégia, amit Ön tervez? – A kialakított nemzetpolitikai stratégiából készítjük most a törvé ny normaszövegét. Maga a jogszabály szövege első olvasatra szeptemberben a fórum elé kerülhet, s ha ez sikeres lesz, akkor azt hiszem, hogy 2009 első felében törvényerőre emelkedhet. – Mi lesz másképp ebben, mint ami eddig volt? – Egyetlen törvényben kerü l szabályozásra mindaz, ami már most különböző területeken működik – akár a támogatási rendszert, akár a finanszírozási kérdéseket tekintve. Azt szeretném, ha a magyar – magyar kapcsolattartás intézményrendszere is törvényben kerülne rögzítésre. Például a KM KF, de más jellegű együttműködések is, amelyek működését pontosan azért kell szabályoznunk, hogy azok ne váljanak az aktuális kormányzat szájaízétől függő kérdésekké, hanem váljanak hosszú távú érdekké. – Hogyan viszonyul a magyar országgyűlés elnöke az e rdélyi magyar – magyar szembenálláshoz? – Ha a 2008 – as esztendőre két hívó szót mondhatnék, akkor az „párbeszéd” és „együttműködés” lenne. Látni kell, hogy mára a magyarság jelentős része már az egyesült Európában él. Ezáltal egy más fajta közösséghez is hoz zátartozunk, s nem csak az köt össze bennünket, hogy magyarok vagyunk. Ezen körülmények között, azt hiszem, nagyon fontos érdek, hogy a határon túli magyar közösségek sikeresek legyenek, akár a saját országaik politikai struktúráiban is. Ez viszont csakis összefogással lehetséges, amihez viszont az is szükséges, hogy mi magunk az anyaországból a saját feszültségeinket ne exportáljuk. – Van erre jó reménye? – Azt hiszem, ez attól is függ, hogy ezeket az érdekeinket mennyire ismerjük fel. Amennyiben felismer jük őket, azt gondolom, hogy van remény. De ez nem is történhet másként. – Koszovó jelenthet precedenst az erdélyi magyar autonómiatörekvéseknek? – Nem hiszem. Úgy vélem, hogy ezen a téren egyetlen kérdéssel érdemes foglalkozni: azokkal az autonómiaminták kal, amelyek Európában már léteznek. És ezekre számos példa létezik Európában. Ezzel kapcsolatban egyébként már az európai szervezeteket is megkerestem, hogy ezeket a mintákat minél szélesebb körben ismertessék. Hogy ne félni kelljen tőlük, hanem használni lehessen azokat a modelleket, amelyek már léteznek. Azt hiszem tehát, hogy Koszovó és Erdély tekintetében két különböző dologról van szó. vissza
