Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-02
18 – Közös munka eredményeképpen. És benne vannak a szerződésben olyan fontos kérdések, mint például az egyházak és az állam, valamint az Európai Unió közötti együttműködés, a vallásszabadság ké rdései, de az a hivatkozás, amely az EU, az európai építkezés keresztény gyökereire utal, továbbra sincs benne, hiszen nem sikerült az eredeti szövegbe se beletenni. – Melyek most a legfontosabb hétköznapi kérdések, amelyekkel az unió szembenéz? – Az Eu rópai Unió most kicsit jobb passzban van ugyan, mint néhány évvel ezelőtt, de azt a célt, hogy néhány éven belül a világ legversenyképesebb gazdaságává váljon, nem tudta teljesíteni. Az elöregedés, a demográfiai probléma, a bevándorlásügy mind olyan kérdés , amellyel Európának szembe kell néznie. – Nagyon nehéz lesz lépést tartani… – Torz világrend van, mert az Európai Unió azáltal, hogy szociálisan gondoskodik, hogy befogadó, magasak a környezetvédelmi követelmények, drágábban tudja előállítani a terméke it, és kevésbé versenyképes a világban. Ezekre megoldást kell találni. – Nyilván vannak erre eszközök. – Igen, de az Európai Unió vezetése attól fél, hogy protekcionistának nyilvánítják. Kína, az Egyesült Államok soha nem ijedt meg az ilyen típusú vádak tól, mindenki más a saját érdekeit nézi, mi meg egy kicsit altruisták vagyunk. Az itteni piacon kell olyan szabályokat teremteni, amelyek ezeket az országokat rákényszerítik arra, hogy ne tegyék tönkre a környezetüket, ne zsákmányolják ki a saját polgáraik at. Erre vannak mechanizmusok. Jelen pillanatban az Európai Unió inkább a nyitott kapuk politikáját folytatja, de szerintem gyorsan rá fog jönni, hogy ez nem megy. Ugyanez vonatkozik a bevándorlás ügyére is. – Beljebb kell húzni az ajtószárnyakat? – Mi biztatjuk az embereket, akik ide akarnak jönni, ahelyett hogy világos feltételeket teremtenénk. Minden ország arra törekszik, hogy olyan munkaerő jöjjön a területére, amelyre szüksége van. Európa nem, és látjuk, hogy milyen társadalmi konfliktusokat okozot t ez. – Hogyan tud reagálni az Európai Unió a koszovói kihívásra? – Koszovó óriási próbája annak, hogy az Európai Unióban vane esélye a közös külpolitikának. Nem a jelentéktelen ügyekben, hanem a nagyon fontos stratégiai kérdésekben. És Koszovó, bár ki s ország, mégis stratégiai jelentőségű kérdést vet fel Európa közepén. Sajnos nem arra mutatnak a tendenciák, hogy a közös külpolitikát sikerül végre megvalósítani. – A Benesdekrétumok megerősítésével szemben mit tehet az Európai Unió? – Bírósághoz is lehet fordulni ezekben a kérdésekben, de ez elsősorban inkább politikai jelentőségű. Egyértelmű kérdésről van szó, mert a diszkrimináció, a kollektív bűnösség elfogadhatatlan. Egy modern, mai Európában ennek nincsen helye. Tehát ha az unió egységes szemmel nézi a világot, akkor azt kellene erre mondania, hogy nem elfogadható a 21. században, a szlovák parlament nem cselekedett helyesen. Tényleges eszközök azonban nem nagyon állnak rendelkezésre. Nem elég erős az unió. Erősebb Európára van szükség. – Félne k is ezen változtatni. – Félnek egymással szemben fellépni a kormányok, mert a következő körben lehet, hogy szükség van az ő szavazatukra. Erre mondtuk azt a román csatlakozáskor, hogy az erdélyi területi autonómiának a kérdését a csatlakozás előtt lehet felvetni, mert utána már nem lehet megkövetelni egyetlen tagországtól sem olyat, ami ellentétes a szuverenitásával. – A jövőben is arra számíthatunk, hogy a Brüsszelben és Strasbourgban dolgozó huszonnégy magyar parlamenti képviselő alapvető nemzeti kérd ésekben együtt tud működni? – A fontos ügyekben természetesen tudunk együttműködni, de más mandátummal jöttünk Brüsszelbe. Én azoknak a céljait váltom valóra, akik a Fidesz listájára szavaztak, a szocialisták azokét, akik a szocialisták listájára. Vannak persze közös nemzeti ügyek, most kezdeményeztük, hogy a 2011es magyar EUelnökség kapcsán kezdődjön egyeztetés. Magyarország tekintélye múlik ezen. vissza
