Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-02
13 A püspök Franc esco Cossiga olasz szenátor, volt olasz elnök kijelentéseire válaszolt. Cossiga az ENSZ Koszovó kérdésében tartott New Yorki tanácskozása után kifejtette, hogy az albán többségű szerb tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltása dominóhatást indítana el más régiókban, ahol a kisebbségek számottevő arányban élnek és veszélyes precedenst teremtene a térségben, ha az Európai Unió a függetlenséget elismerné. A volt olasz államfő példaként az erdélyi magyarok helyzetét említette, akik, mint mondta, függetle nséget kérnének Romániával szemben. Tőkés László európai parlementi képviselő Brüsszelben tagadta ezt, de elmondta: annak ellenére, hogy a decemberi események után javult a helyzet, Bukarest elefeledkezik Erdélyről. Mindezek ellenére, az erdélyi magyarsá g nem akar függetlenséget – mondta Tőkés László - csak azt szeretné, ha Bukarest elismerné, hogy innen származik a nemzeti össztermék 40 százaléka, és hogy a régió jóléti színvonala 10 százalákkal meghaladja az ország többi részében tapasztaltat – hangsúly ozta a püspök. Autópályákra, gyorsvvasútakra van szükségünk, amelyek kapcsolatot létesítenek Budapesttel és Béccsel, ellenkező esetben, ismét elkezdődik az erdélyi magyarok kivándorlása az anyaország felé, ahogyan az már megtörtént. Hargita és Kov ászna lakossága 90 százalékban magyar, ezért az erdélyi magyarság több autonómiát kér, tökéletes kétnyelvűséget, mivel a magyar féllel együtt egy eurórégiót szeretne létrehozni, a Balatontól Brassóig, amely gazdaságiintézményi modell lehetne az Európai Un ió számára – mondta Tőkés László. vissza Szabadka városi státusával történelmi hibát hoztak helyre Vajdaságma.info 2007. december 31. [15:42] Kucsera Géza (a képen) szabadkai polgármester szerint történelmi hibát hoztak helyre azzal, hogy Szabadka elnyerte a városi státust. A Beta hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a városi státus gazdaságilag nem sok hasznot hoz. A város felosztását községekre bölcsen kell elvégezni, olyan formában, amely haladást eredményez. A polgármester elmondta, hogy levelet kapott a szerb kormányból Božidar Đelić kormányfőhelyettes aláírásával, amelyben értesítik, hogy a kormány elfogadja a Szabadkai Rádió privatizációjának a leállítását, illetve mindazoknak a helyi elektronikus médiumo knak megszűntetik a magánosítását, amelyek a kisebbségek nyelvén is műsort sugároznak. vissza Külügyi epizódok − Külpolitika Népszabadság • Aczél Endre • 2007. december 31. Árulkodó jelzés: a HVG éves eseménynaptárába a szerkesztők egyetlenegy külpolitikai tárgyú, illetve vonatkozású eseményt - szerintem inkább epizódot - vettek fel, éspedig Angela Merkel német kancellár néhány órás budapesti (német EUelnökség szempontjából egyébként egészen sikeres) villámlátogatását. A magyar külügyminiszter tevékenysége még egy lábjegyzetet sem érdemelt ki, igaz, a miniszterelnöké is alig. Amúgy kettejük külpolitikai, sőt diplomáciai szerepvállalása éles kontúrokkal válik el egymástól. Ami nem elsősorban és nem alapvetően a személye s tekintélyből táplálkozik (a posztból adódóan abból is), hanem abból a szerepleosztásból, amely az Európai Unióban kialakult. Ma a tagországok külügyminisztériumait az esetek döntő részében "névtelen valakik" vezetik. Ellentétben azokkal az időkkel, amiko r a mai tagországoknak csaknem a fele sem a NATOnak, sem az uniónak nem volt tagja, ergo az önálló politizálásnak összehasonlíthatatlanul szélesebb volt a mozgástere, ma "a" politikát az unión és a NATOn belül a kormányfők és a szakminiszterek alakítják. Gráf József, Fodor Gábor vagy Szekeres Imre nevét jóval többször hallani, mint Göncz Kingáét. És tartok tőle: körülbelül abban a mértékben, ahogyan az unió - tervei szerint - egy hangon, egy ember (a kül- és biztonságpolitikai főbiztos, a kvázikülügymini szter) hangján fog megnyilatkozni minden lényeges külpolitikai kérdésben, egyre inkább háttérbe szorulnak a külügyminiszterek. Az unión belüli diplomácia hírei már ma is csak nagyonnagyon ritkán találnak utat a napi sajtóba. (Leszámítva az olyan eseteket, mint a lengyel Kaczynskikormány eltávozott külügyminiszteréét, Anna Fotygáét, aki illetlen, olykor ostobán agreszszív kijelentéseivel szerzett magának hírnevet, főnökeihez hasonlóan mellesleg.) Ez azonban nem olyan egyszerű ügy, mint amilyennek látszik , vagy amilyennek leírtam. A "háttér" szót ugyanis pozitív konnotációkkal is lehet használni, éspedig annak a "háttérmunkának" a minősítésére, amelyet a