Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-07
8 A kormány cáfolta a cenzúrával és a párbeszéd elutasításával kapcsolatos vádakat. A kormány soha nem hárította el a párbeszédet. Sem a két kezdeményező, sem az aláírók részéről nem érkezett ilyen megkeresés - írta a kormányszóv ivői iroda közleményében. vissza Az ETA Koszovó példájára hivatkozva követeli Baszkföld függetlenségét Madrid, 2008. január 4., péntek (MTI/AFP) - A Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár fegyveres szervezet a Szerbiábó l kiszakadni akaró Koszovó példájára hivatkozva követeli Baszkföld függetlenségét Spanyolországtól - tűnik ki egy baszk újságnak adott interjúból. A Gara című lapban szombaton megjelenő - pénteken előzetesen ismertetett - interjúban az ETA nevében nyil atkozók azt hangoztatták, hogy "küzdelmük nem utópia", és követendő példaként említették a koszovói, illetve a skóciai függetlenségi törekvéseket. A Gara szerkesztősége semmilyen részletet nem árult el az interjú készítésének körülményeiről, illetve a nyilatkozók személyéről. Az ETA egyik szócsöveként használja a baszk lapot, ha üzenetet vagy közleményt akar nyilvánosságra hozni. A túlnyomó többségében albánok lakta, az Egyesült Államok és a vezető nyugateurópai országok támogatását élvező Koszovó rövidesen kinyilváníthatja Szerbiától való függetlenségét, amelyet az Oroszország pártfogását élvező belgrádi kormányzat mereven ellenez. Skóciában a tartományi parlament legnagyobb frakcióját adó, nemzeti függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt 2010ig függetlenségi népszavazást akar rendezni. Az Európai Unió terrorista szervezetnek tekinti ETAt, amely csaknem négy évtizede harcol Baszkföld függetlenségéért, s ezen időszak alatt 819 spanyolországi gyilkosságot írtak a számlájára. Az ETA 2006 m árciusában tűzszünetet hirdetett és párbeszédet kezdett a spanyol kormánnyal, tavaly júniusban azonban felrúgta a fegyvernyugvást. A spanyol hatóságok válaszul fokozott erővel lépnek fel az ETAval, valamint annak politikai és társadalmi hátországával szem ben. vissza A nemzetközi jognak megfelelő döntést vár Koszovóról Tadic Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2008. január 4., péntek (MTI) - Koszovóról csak a nemzetközi jog előírásaival összhangban szület het döntés, tehát az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell meghatároznia, ki és hogyan irányítja a tartományt - jelentette ki pénteken Boris Tadic szerb államfő. A január 20i elnökválasztást megelőző kampány egyik fő témájában megszólaló politikus ennek az elvnek a tiszteletben tartására szólította fel az Európai Unió vezető politikusait. Boris Tadic értelmezése szerint Ban Ki Mun ENSZfőtitkár is azt szorgalmazta a zömmel albánok lakta Koszovó jövőjével kapcsolatos újévi nyilatkozatában, hogy a függetle nedni akaró tartományról az ENSZ BTn belül szülessen döntés. A Biztonsági Tanács legközelebb január 16án foglalkozik Koszovóval. Az Egyesült Államok és az EU vezető hatalmai a tartomány függetlenné válását támogatják, míg Oroszország szerbek és albán ok közti kompromisszumos megoldást szorgalmaz, amelynek egyelőre esélye sem látszik. Ezért Washington és Brüsszel erősen hajlik arra, hogy Koszovó függetlenségét az ENSZ BT megkerülésével teremtsék meg. vissza Tart a koszo vói döntés hatásától a szerbiai magyar elnökjelölt Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2008. január 4., péntek (MTI) - Fél a Koszovó végleges státusát meghatározó döntés szerbiai hatásaitól Pásztor István, a vajdasági Magyar Koalíciónak a januári szerbiai elnökválasztáson induló jelöltje. "Félek a koszovói bomba robbanásától, függetlenül attól, hogy az kit talál el. A veszély szerintem egész közösségünket fenyegeti. A gyakorlatból tudjuk, hogy konfliktusokkal terhelt, szélsőséges helyzetekben megszaporodnak a nemzeti kisebbségekhez tartozókat sújtó negatív jelenségek" - mondta a Deutsche Welle rádiónak adott, s a szerb média által idézett nyilatkozatában a politikus . A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt is kifejtette, hogy kampányában meg akarja mutatni, milyen Szerbiára vágynak az ország nemzeti kisebbségei. "Nemcsak a magyar közösségnek, hanem a többi nemzeti kisebbséghez tartozóknak is el akarom mondani , milyen kellene legyen az a Szerbia, amelyben jobban érezhetnénk magunkat, mint most. Ezt egyetlen úgynevezett demokratikus jelölttől sem hallhatják, mivel ők nem tartoznak nemzeti kisebbséghez" - fogalmazott a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.
