Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-07
4 Az erdőháti város lépése azért is meglepő, mert Szlovákia, illetve korábban Csehszlovákia eddig főként a magyar szobrok megrongálásáról volt ismert. 1918ban a cseh legionáriusok Pozsonyban szétverték Fadrusz János monumentál is Mária Teréziaszobrát. Petőfi Sándor pozsonyi szobrát előbb eltávolították talapzatáról, majd a Duna túloldalára, Ligetfaluba "száműzték", ott többször is megrongálták, s csak a rendszerváltás után került át a szlovák főváros tágabb belvárosába. Azóta i s itt többször letörték a karját vagy a kardját. Klapka György szobra az első Csehszlovák Köztársaságot kibírta, de 1947ben az is lekerült talapzatáról, előbb a komáromi várba szállították, majd egy félreeső parkban állították fel, s csak 1991ben került vissza a határváros főterére. 1946ban Rimaszombatban ledöntötték Tompa Mihály szobrát. Jókai Mór komáromi szobrát 1946ban eltávolították, s a múzeum előtti térre csak 1952ben került vissza. Kassák Lajos érsekújvári szobrát a napokban rongálták meg, az e lkövetők valószín űleg színesfémtolvajok voltak. vissza Koszovói megegyezés a helyi kormányról Magyar Hírlap 2008. január 7. Megállapodott a koalíciós kormány posztjainak elosztásáról a koszovói parlament két legerőseb b pártja – adta hírül a helyi sajtó a jelenleg még Szerbiához tartozó tartományban. A Koszovói Demokrata Párt (PDK) és a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) közötti megegyezésről szóló hírt szombat este, a két pártvezető, Hashim Thaci és Fatmir Sejdiu me gbeszélését követően hozták nyilvánosságra. Egyelőre csupán annyi derült ki a paktumról, hogy a megállapodás további részleteit mindaddig nem hozzák nyilvánosságra, amíg Thaci és Sejdiu alá nem írja. A megbeszélésekről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a miniszterelnököt és hét minisztert a tavaly novemberi választásokon legtöbb szavazatot elérő PDK delegálja majd a kormányba, egy miniszterelnökhelyettest és öt másik tárca vezetőjét pedig az LDK. A jelek szerint az LDK adja majd Koszovó elnökét is, három miniszteri posztról pedig a nemzeti kisebbségek képviselői dönthetnek. A koszovói parlament minapi alakuló ülésén azért nem szerepelt a kormány elfogadása, mert késtek az egyeztetéssel, és nem volt meg a kész javaslat, amelyet a parlament elé utalhattak v olna jóváhagyásra. Időközben gőzerővel zajlik az üzengetés az elszakadni kívánó szerbiai tartomány ügyében. Koszovóról csak a nemzetközi jog előírásaival összhangban születhet döntés, tehát az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell meghatároznia, ki és hogyan i rányítja a tartományt – jelentette ki Boris Tadic szerb államfő az MTI jelentése szerint. A január 20i elnökválasztást megelőző kampány egyik fő témájában megszólaló politikus ennek az elvnek a tiszteletben tartására szólította fel az Európai Unió vezet ő politikusait. Boris Tadic értelmezése szerint Ban Ki Mun ENSZfőtitkár is azt szorgalmazta a zömmel albánok lakta Koszovó jövőjével kapcsolatos újévi nyilatkozatában, hogy a függetlenedni akaró tartományról az ENSZ BTn belül szülessen döntés. A Bizton sági Tanács legközelebb január 16án foglalkozik majd a koszovói kérdéssel. Az Egyesült Államok és az EU vezető hatalmai a tartomány függetlenné válását támogatják, míg Oroszország a szerbek és albánok közti kompromisszumos megoldást szorgalmaz, amelynek r eális esélye egyelőre nem látszik. Éppen ezért Washington és Brüsszel erősen hajlik arra, hogy Koszovó függetlenségét esetleg az ENSZ BT megkerülésével teremtené meg. vissza Gasparovic kormánysajtót akar Népszava 2008. jan uár 7. Ivan Gasparovic államfő szerint a szlovák kormánynak és a parlamentnek saját médiára van szüksége, hogy ellensúlyozza a jelenlegi sajtó kormányellenes magatartását, amely ellen Robert Fico miniszterelnök már régóta eredménytelenül hadakozik. Gaspa rovic a szlovák közszolgálati rádiónak a hét végén nyilatkozva úgy fogalmazott: az állam legfelsőbb intézményeinek saját médiára lenne szükségük, amelyek közvetítésével „a kormány, a parlament és az államigazgatás szerveinek döntései, állásfoglalásai” nyi lvánosságot kapnának. Az államfő és a kormányfő szerint
