Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-05
27 fröcsögjön a zsírja. Az itthoni férfi a zért tovább kísérletezik egy pesti piacon, az ötletért cserébe pedig fűszerezési tanácsokat ad a bécsi kollégának. A parndorfi butikok eladóinak többsége magyar. Azt mondják, nekik nem sok újat jelent Schengen, hivatalosan dolgoznak a tartományban, eddig sem akadályozta őket senki az átjutásban. Talán ezután majd még több lesz a vásárlójuk. - Dekoratív barátnőm benzinkútnál dolgozik, s amikor éjszakás műszakba ment, gyakran tettek rá otromba megjegyzéseket az osztrák rendőrök, azt hitték sztriptízbárba jár táncolni - meséli a múlt sérelmeit az egyik eladólány. Hivatalos engedéllyel egyébként nyolcezer magyar állampolgár dolgozik Burgenlandban, 45 százalékuk a mezőgazdaságban talál munkát. Ezt az ágazatot követi a vendéglátás és a szállodaipar, ahol 27 százalékuk helyezkedett el. Az építőiparban boldogulást keresők aránya nyolc százalék. Közülük többen attól tartanak, hogy a határnyitás miatt megnő a magyar és szlovák munkavállalók száma, s ez csökkenti a béreket. Az osztrák szakszervezetek azonban alapo san felkészültek erre a veszélyre, s a magyarok érdekében is eljárnak. A szomszédos szakszervezetek saját tagjaik érdekeinek védelmében is súlyosan sérelmezik, hogy a magyarok tavaly átlagosan húsz százalékkal kevesebb bért kaptak, mint az ugyanolyan mun kát végző ausztriai kollégáik. A tapasztalatok szerint a kezdeti tájékozódási bizonytalanság következtében az első hónapokban a magyarok az alacsonyabb bérrel is beérik, mert így is átlagosan 66 százalékkal keresnek többet, mint ha ugyanazt a tevékenységet Magyarországon végeznék. Később azonban - főleg a szakszervezetek jóvoltából - már ragaszkodnak az őket megillető bérekhez. Az osztrák munkaadók egy része ilyenkor megpróbál megszabadulni tőlük, hogy az újonnan érkezett, Ausztriában még kezdő, ennek köv etkeztében kiszolgáltatottabb magyarokkal pótolja őket. Az biztos, hogy Ausztriában több magyar talál munkát az idén, hiszen az osztrákok ötven hiányszakmában előttünk is megnyitották a munkaerőpiacot. Hazai foglalkoztatáspolitikai kérdés, hogy éppen azo król a területekről visznek el majd munkaerőt, amelyeken Magyarországon is hiány van a szakemberekből. Parndorf után a schwechati reptérre megyek, beülök az indulási terminál kávézójába egy narancslére. Nézegetem az utasokat, s azt tapasztalom: így év el ején nem túl sok köztük a magyar. Aggódó győri anyuka és büszke apuka kíséri ki a reptérre Los Angelesben tanuló fiát. A környezetvédelmi szakon harmadéves fiú rokoni segítséggel került ki Kaliforniába. Kissé csalódottan jegyzi meg, hogy eddigi érdeklődé se alapján idehaza nem nagyon talál olyan intézményt vagy céget, ahol tudását majd kamatoztatni tudná. - A környezetvédelmi tervezés, stratégia tudománya iránt itthon még nincs kereslet - mondja a fiatalember. - Addig jó, fiam, amíg úgy fogalmazol, hog y "itthon" - nyugtázza az édesanyja, aki abban reménykedik, nem az Egyesült Államokban talál otthonra a gyerek. - Olyan nagy ez az Európa, csak lesz helyed benne - reménykedik az asszony. Két, a NyugatDunántúlon ismert vállalkozó Kenyába indul. - Mo st kell menni, amikor a polgárháborúval mindenkit elijesztenek onnan - bizonygatják, de többet nem tudok meg utazási céljaikról. Az sem zavarja őket, hogy a Külügyminisztérium bejelentette: a Kenyában a december végi elnökválasztást követően kitört fegyver es zavargások miatt nem javasolja állampolgárainknak, hogy az afrikai országba utazzanak. Magyar idegenforgalmi irodákban hallottam, hogy a gazdagabb magyarok egy része régóta Szlovákiában vagy Ausztriában fizeti be luxusútját. Mindenekelőtt azért, hogy így kerüljék el az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatát.
