Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-29
12 adománygyűjtő műsorokkal megerősített kezdeményezésére, hogy segítsék a Székelyudvarhel y környéki árvízkárosultakat. Idén karácsonykor a Duna Televízió 15. születésnapját ünnepelte. Az első médiaháború idején, a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére és az Antallkormány jóváhagyásával született meg az összmagyarság tévéje, amelynek első adása pápai áldással indult 1992. december 24én. Az ellenzék "bűnben fogant" televíziónak titulálta, aztán minden politikai oldal eljátszott a gondolattal, hogy az MTVbe beolvassza vagy felszámolja. De mégis létezik. A magyar és más kultúrák bemutatását számos nemzetközi díj elismerte. Tavaly pedig a nemzetközi bírálóbizottságoknál még népesebb tömeg, a nézők szavazata alapján lett a világ legjobb kulturális televíziója. A sikerekhez persze meglehetősen rögös út vezet. A bírálatoknál már csak a pénzhián y bőségesebb. December 12én, az ünnepi gálaműsoron "ridegtartásról" beszélt Cselényi László, a tévé elnöke. Folyamatosan pénzhiánnyal küszködik a tévé. Csak egy régi példa: 1994ben 2,5 milliárdból gazdálkodott, az MTV tízszer ennyiből. Ma sem sokkal jobb a helyzet. A jövő évi költségvetési támogatásból már nagyjából lehet tudni, hogy melyik közmédiumnak mennyit adnak. Az MTVnek szokás szerint jóval többet. Pedig a nézettség abszolútnak tartott mércéjét tekintve nem minden fronton áll vereségre a Duna. "H a egy szál ember sem nézné Magyarországon, akkor is lenne értelme, mert nem ezért hozták létre" - magyarázza tévéje speciális, az alapító okirat és a médiatörvény által megszabott szerepét Cselényi László, a televízió elnöke. Még 1994ben meglepő eredmény t hozott a Gallup felmérése. Erdélyben, a fő célterületen, amely évtizedeken át el volt zárva a magyar nyelvű televízióadásoktól, ugyanannyi román anyanyelvű nézte a kék hullámos csatornát, mint magyar. A meglepő eredmény régi, de a legfrissebb statisztika még meggyőzőbb. A Romániában az európai parlamenti választások előtt az RMDSZ által készíttetett felmérésből kitűnik, hogy a romániai magyarok elsősorban a Dunát nézik. Erdélyben negyven év politikai elzártság után, az induláskor a Duna volt "a" televízi ó, mert "egyszer csak megérkezett az égből az áldás. Hihetetlen nagy ajándék volt, hogy magyar nyelvű tévét nézhettek, mondjuk Székelyföldön vagy még távolabbi pontokon - meséli Cselényi, aki maga is erdélyi, és átélte a magyar tévé iránti feszítő igényt. A tévéelnök a politikát már rég nem tekinti olyan fontosnak, mint amilyennek a rendszerváltás idején tartották. Úgy gondolja, hogy érdemes egy kicsit visszafogottabban foglalkozni a politikával, és minél többet adni a kultúrából. Sára Sándor, az első mag yar műholdas televízió első elnöke alapvetően kulturális televíziót hozott létre. Nem is tehette volna másként, mert a Duna a rendszerváltás idején széteső dokumentum- és játékfilmes szakmából nőtte ki magát. Pár szobából indult, téglákra állított eszközök ön, lehetetlen körümények között, éppen csak meghaladva a falutévék színvonalát. A filmgyáras gyökerek miatt viszonylag kevés televíziós szakemberrel. Ez a sajátos indulás gyors, több szakmai lépcsőfokot átugró előrelépést jelentett sokak számára. Hogy mé g tanulják a szakmát, az érződött az adások hullámzó színvonalán. Sára és hivatásukban elkötelezett alelnökei mindent elkövettek, hogy a tévé felnőjön feladatához. A kultúra ma is a leghangsúlyosabb. Cselényi megfogalmazásában: "a Duna nem KeletEurópa CN Nje, hanem Arteja kíván lenni". Úgy nemzetközi, hogy közben nagyon is magyar. Ezért keresi a tévé a kulturális kapcsolatokat a Kelettel, és ezért kezdték el néhány hónapja angolul feliratozni a jelentősebb, saját gyártású kulturális műsorok ismétlését. Amerikától Ausztráliáig sok a negyedikötödik generációs magyar. Egy szót sem tudnak magyarul, de van magyar származástudatuk, érdeklődnek a magyar kultúra iránt. A feliratokkal érthetővé válik sok minden a számukra kicsit különös, avíttas hatású, "balkáni " világból, ami egészen mást sugároz, mint a túlságosan is pergő ritmusú, ma divatos televíziózás. A Dunában kevesebb a szinkronizált film, mint más magyar tévékben. Sólyom László köztársasági elnöktől az európai és magyar filmek nagy aránya miatt kapott d icséretet a tévé a december 12i ünnepségen.
