Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-29
10 A szlovének a 2004ben csatlakozott új tagországok közül elsőként láthatnak el soros elnöki teendőket. Egy évvel ezelőtt már az eurót is bevezették, egy főre jutó nemzeti jövedelmük pedig alig marad el az uniós átlagtól - tehát a legtöbb tekintetben "mintadiáknak" számítanak. Január nyolcadikán a ljubljanai repülőtértől öt kilométerre fekvő Brdo pri Kranju kastél yban testületileg megjelenik az Európai Bizottság, hogy megvitassák a szlovén kormánnyal a féléves elnökség súlyponti kérdéseit. A részben XVI. századi reneszánsz palota, illetve az ahhoz kapcsolódó új kongresszusi központ lesz a helyszíne a Szlovéniában t artandó mintegy 150 EUértekezlet legtöbbjének, köztük 14 miniszteri találkozónak. A többi, mintegy 850 megbeszélést zömmel Brüsszelben tartják, illetve néhányat a hagyománynak megfelelően Luxembourgban. A brdói kastály falai közt egykor szívesen időzött K aragyorgyevics Pál herceg, később pedig Joszip Broz Tito, akinek ez volt az egyik kedvenc rezidenciája. 2001 júniusában itt tartották George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozóját. Szlovénia mintegy 60 millió eurót fordít az EUelnökség ellátásával kapcsolatos kiadásokra. Mintegy 1500 fővel több köztisztviselőt alkalmaznak az elnökség fél éve alatt. Az ország brüsszeli állandó EUképviseletét 170 fősre duzzasztották. Hivatalos kiadványok szerint a Lisszaboni Szerződés ratifi kációjának előmozdítása mellett a klímaváltozás elleni küzdelem, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés, valamint az unió további bővítése áll majd a szlovén elnökség tevékenységének homlokterében. Ez utóbbi terepen azonban nagyon könnyű rejtett akná ra lépni, lévén szó a NyugatBalkánról. Az első gond Horvátországgal kapcsolatos. Zágráb az EUcsatlakozási témafejezeteknek már csaknem a felét megnyitotta a Brüsszellel folytatott tárgyalásokon, és a legjobb úton halad afelé, hogy 20092010 tá ján EUtaggá váljon. Ugyanazon a napon azonban, amelyen a szlovének átveszik a soros EUelnökséget, a horvátok hatályba akarják léptetni azt a "környezetvédelmi övezetet" az Adrián, amely a vészesen fogyatkozó halállomány védelmére hivatkozva alaposan megk eseríthetné az arrafelé eddig vígan halászó olasz és szlovén halászok életét. Az EU elég világosan Zágráb értésére adta, hogy az uniós halászokkal szembeni tilalmak "megterhelhetnék" a horvát csatlakozási tárgyalások menetét. A horvát vezetők mostanáb an rugalmasabban nyilatkoznak: azt mondják, hogy az övezetr ő l szóló jogszabály január elsején mindenképpen hatályba lép, de hogy pontosan milyen tilalmakat tartalmaznak majd az előírások, azt "még ki kell munkálni". A Szlovénia és Görögország közt táto ngó "uniós lyuk" teljes betömése sokkal nagyobb kihívásokat jelent. Albánia, Macedónia, Montenegró és BoszniaHercegovina Brüsszelhez való fokozatos közelítésére többékevésbé jók az esélyek, de Szerbia keményebb dió. Az EU egyfelől néhány hónapon bel ül rendezettnek szeretné látni Koszovó jogállásának kérdését, ami - ma már nyilvánvaló - a szerbiai tartomány önállóvá válását jelenti. Másfelől ettől szeretné elválasztani a szerbEU közeledés ügyét. Csakhogy a szerbeket felbőszíti a Koszovóval kapcsolato s folyamatok jelenlegi iránya, és a belgrádi parlament éppen a minap foglalt állást úgy, hogy a szerbek nem kérnek se az EU, se a NATOcsatlakozá sból, ha Koszovót elszakítják tő lük. Ciprus, Görögország, Spanyolország, Románia és Szlovákia - eltérő ha tározottsággal ugyan, de - szintén ellenezné a független Koszovó elismerését. Koszovó ügyében egységes EUálláspontot kikovácsolni - ez egy Szlovéniánál nagyobb uniós ország számára is súlyos próbatétel lenne a soros elnökséghez kapcsolódó feladatok sorába n. Nem véletlen, hogy a szlovén diplomácia irányítóinak legutóbbi nyilatkozatai már nem a teljes egység szükségességét hangoztatják: Ljubljanában megelégednének a túlnyomó többség egységes fellépésével is. Az unió ugyanis rendőröket, igazságügyi tisztvisel őket akar küldeni Koszovóba az ottani jogállami viszonyok biztosítása érdekében. Egy ilyen misszióról csúcsszinten már december közepén megszületett a politikai döntés, de mindennek körvonalazása, konkrétumokra váltása az uniós külügyminiszterek január vég i tanácskozására hárul. vissza Jeszenszky: Lényegében örültünk Szlovákia önállósulásának Pozsony, 2007. december 28., péntek (MTI) - Csehszlovákia kettéválásáról Magyarország ugyan meglepetéssel értesült, de Szlovákia ö nállóságának gondolatát el tudta fogadni. Más kérdés, hogy mi magyarok harmonikusabbnak képzeltük el Magyarország és az önálló Szlovákia viszonyát - nyilatkozta a TASR szlovák hírügynökségnek Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter pénteken megjelent n yilatkozatában úgy fogalmazott, hogy jómaga és Antall József miniszterelnök történészekként mindig is testvéri nemzetként tekintettek a szlovákokra, akikkel "ezer évig jóban-
