Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-28
19 szavazási rendszer bevezetéséről. Ezzel akarta sakkban tartani az ellene fordult politikai osztályt. Végül ezt a népszavazást csak november 25ére írta ki Băsescu az európai parlamenti választásokkal egy időben. Ezzel azonban csúfos kudarcot vallott, mivel a szavazati joggal rendelkezők alig 25 százaléka adta le voksát. A demokraták már január végén nyilvánvalóvá tették, hogy egyedül vágnak neki az EPválasztásnak, amely eredetileg május 13ra volt kitűzv e. A liberális és demokrata szövetségesek közötti viszony végül annyira megromlott, hogy áprilisban Tăriceanu csak a PNL és az RMDSZ minisztereiből alakított kormányt. Tăriceanu megrohamozása A május 13i népszavazást követően a PSD lépett előtérbe, amel y tárgyalásokat kezdett új parlamenti többség kialakítása érdekében. Az egyezkedések azonban kudarcot vallottak, a PSD ellenzékben maradt, Tăriceanu pedig annak ellenére is folytathatta kormányzását, hogy júniusban a PD, szeptemberben pedig a PSD által bet erjesztett bizalmatlansági indítvány is veszélybe sodorta kormányfői székét. Tăriceanu azonban 20 százaléknyi koalíciójával ellenállt a nagy pártok rohamának. A hazai belpolitika második csúcspontjának tekinthető az EPválasztás, amely a PD fölényes, de „ elégtelen” győzelmével ért véget. Emil Boc alakulata alig gyűjtötte össze a voksok 30 százalékát a remélt 40 százalékhoz képest. Ez a félkudarc vezetett oda, hogy december 3án Băsescu parancsára megalakult a Demokrata Liberális Párt (PDL), amelynek a hiva talos létrejöttéhez már csak a bírósági bejegyzés hiányzik. A romániai magyarság 2007je Az idei év a romániai magyarság szempontjából főként az európai parlamenti választások miatt volt fontos. Az RMDSZ Operatív Tanácsa már január 23án eldöntötte, hogy Nagy Zsolt és Winkler Gyula szerepel a szövetség első két befutónak számító helyén. Az RMDSZ külső ellenzéke által is támogatott Sógor Csaba végül csak a negyedik helyre került. Ez a döntés arra ösztönözte az RMDSZen kívüli civil szervezeteket, hogy meg győzzék Tőkés Lászlót, induljon függetlenként a választáson. A kezdeményezés fő próbakövének az aláírásgyűjtés bizonyult, amelyet Tőkés sikeresen teljesített március 14én, amikorra 137 ezer támogató aláírást mutatott fel. Az EPválasztások elhalasztása m iatt a magyarmagyar megmérettetés ügye csak augusztusban vetődött fel élesen. Az RMDSZ pozícióján sokat rontott, hogy a szövetség mármár politikai öngyilkosságot követve el, kiállt Băsescu eltávolítása mellett. Noha sokáig úgy tűnt, hogy az augusztusi R MDSZTőkés tárgyalások eredményesen zárulnak, a kiegyezés szeptember 6án meghiúsult. November 25én azonban az erdélyi magyarság számára az akkor lehetséges legkedvezőbb forgatókönyv valósult meg, s mind az RMDSZ jelöltjei, mind Tőkés László bejutott az E Pbe. 2007ben a bíróság elé került a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésének az ügye is, döntés januárban várható. vissza Kószáló kísértet Szabadság 2007. december 28. Szerző: Tibori Szabó Zoltán Amikor Koszovó ügyében S zerbia ideges rúgkapálózásait figyelem, óhatatlanul is az jut eszembe, hogy a generációm mekkora csodálattal tekintett néhány évtizeddel ezelőtt Belgrád helyzetére, politikájára, és mennyire irigyelte a jugoszláv kisebbségi megoldásokat. Ha minket bárki i s felmenthet még bármi alól, mentségünkre legyen mondva: akkoriban nem lehetett világosan látni, hogy a belgrádi nagyvonalúságnak egyetlen célja a soknemzetiségű jugoszláv államban az egyenlők közötti szerb elsőbbség és előny minden áron történő megőrzése. Csak a kilencvenes évek elején kezdtek világossá válni a dolgok, de akkor az impérium már elkezdett darabjaira hullani. Nem felejthetem el, hogy az első leckét Koszovóról Violeta Rexhepagic koszovói albán televíziós újságíró kollégától kaptam, akkortájt, amikor a szerbek betiltották a pristinai egyetemen az albán nyelvű felsőoktatást. Violeta, akinek szülei az egyetemen tanítottak, érdeklődésemre áttekinthető módon elmagyarázta a koszovói helyzetet.
