Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-18
9 A törvényhez kapcsolódóan az Országgyűlés elfogadott egy határozatot is a kisebbségek jogairól. Eszerint a szerződés kimondja, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme az unió alkotmányos alapelvévé vált. Ez vonatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók jogainak közös gyakorlására is - teszi hozzá a határozat. A parlament elfogadta azt az alkotmánymódosítást is, melynek értelmében senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan bűncselek mény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy a "szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő" más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. A lisszaboni szerződést csütörtökön írták alá az Európ ai Unió tagországainak állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei a portugál fővárosban. Az új szerződés akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és az Európai Parlament ratifikálta. A dokumentum korszerűsíti és kiegészíti az EU korábbi legfo ntosabb szerződéseit, így az 1957es római szerződést, az 1992es maastrichti, az 1996os amszterdami és a 2000es nizzai szerződéseket. Uniós unikumként kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról - benne "a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről" - szóló charta alkalmazását, bár ez alól NagyBritannia és részlegesen Lengyelország felmentést kapott. Először nyílik lehetőség arra, hogy állampolgárok kezdeményezhessék uniós jogszabály alkotását az Európai Bizottságnál - igaz, ehhez egymillió aláírásra van szükség. A szerződés értelmében az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere átalakul, egyszerre több tagállam irányítja majd az unió munkáját. A tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács választja meg ké t és fél éves időszakra az EU elnökét, aki képviseli az Európai Uniót nemzetközi színtéren, és előkészíti az unió csúcsértekezleteit. A szerződés értelmében egyesítik a jövőben az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, illetve a külkapcsolato k biztosának posztját, bár annak birtokosát nem nevezik külügyminiszternek. A tisztség mindenkori viselője egyúttal az Európai Bizottság alelnöke is lesz. Hivatalossá teszi a dokumentum az EU közös pénzét, az eurót sajátként használó övezet pénzügymin iszteri tanácsának elnöki tisztét, amely szintén két és fél évre szól, de megújítható. Az Európai Bizottság - az EU nem választott végrehajtó szerve - csökkenteni fogja 2014től biztosainak számát. Kevesebb lesz a parlamenti képviselő is: az Európai Parlament választott tisztviselői mostani 785 helyett 751en lesznek. A nemzeti parlamentek - most először - tényleges beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába. Minden nemzeti parlament meg fogja kapni az EUtörvényjavaslatokat, hogy megítélhesse, nem csorbítjae a tervezet a nemzeti törvényhozó testület illetékességi körét. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada kifogásolja a javaslatot, akkor visszaküldik azt átdolgozásra az Európai Bizottsághoz. Nagyobb jogkörhöz jut az Európai Bíróság is, els ősorban a bel- és igazságügyi kérdésekben. Nő azon döntéshozatali területek száma, amelyeken az egyhangú szavazás helyett többségi szavazással születhetnek döntések (elsősorban igazságügyi és belügyi kérdésekben). NagyBritannia és Írország fenntartott a magának a jogot, hogy csak akkor alkalmazza az ilyen döntéseket, ha jónak látja, de nincs lehetőségük arra, hogy más tagállamokra vonatkozóan is megakadályozzák egyegy ilyen határozat érvényesülését. Külügyekben, adókérdésekben és uniós költségvetési té mákban marad az egyhangúság követelménye. A szerződés új szavazási rendszert vezet be az EU intézményeiben. A "kettős többség" új szavazati rendje szerint a tagállamok minimum 55 százalékának (ez jelenleg 15 ország) támogató szavazata szükséges ahhoz, hogy elfogadtassék egy új EUjogszabály, de ez az arány csak akkor elégséges, ha a támogató országok lakossága együttvéve legalább 65 százalékát teszi ki az Európai Unió összlakosságának. Az új szavazati rend 2014től kezd életbe lépni, az áttérés 2017ben fejeződik be. vissza Szlovákia szerint a magyar fél érvek nélkül ellenzi a tőketerebesi szénerőművet Pozsony, 2007. december 17., hétfő (MTI) - A szlovák környezetvédelmi tárca véleménye szerint a szlovákiai Tőketerebe sre (Trebisov) tervezett széntüzelésű erőmű ellen szüntelenül tiltakozó magyar fél semmilyen érvvel nem tudja alátámasztani, hogy a létesítmény kedvezőtlen környezetvédelmi hatással lenne a Tokajhegyaljai történelmi borvidékre, miközben mellőzi azt a körü lményt, hogy Magyarország területén a széles térséget szennyező ipari létesítmények működnek. A szlovák környezetvédelmi tárca álláspontját hétfőn este tette közzé a TASR és a SITA hírügynökség. A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a m últ héten közleményben adott hangot álláspontjának, miszerint a beruházó hatástanulmányát jegyző szakértői csoport továbbra sem tér ki arra, hogy a tervezett erőmű milyen hatással lehet a Bodrog folyó ökológiai állapotára és a Tokajhegyaljai történelmi bo rvidékre. A hivatalos
