Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-15
33 várnak ránk. A közös magyar fellépésnek egyetlen célja lehet: ki kell lépnünk saját po litikai köreinkből, és végre országos ügyekben is hallatni kell a hangunkat. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy a vajdasági magyar politizálásnak a szerbiai vetülete elsőrendűen fontos. – Amikor felváltotta Kasza Józsefet a Vajdasági Magyar Szövetség é lén, mélyreható változásokat ígért pártjában. Mit tudott megvalósítani programjából? – Mindenekelőtt úgy látom, hogy a VMSZ egyre inkább az életszerű kérdések irányába fordul. Fontosnak tartom továbbá, hogy a társadalmi nyitottság, a civil szférával folyt atott párbeszéd ígéretesen alakul. Úgy tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a folyamatos kapcsolattartásra. A Vajdasági Magyar Szövetség berkeiben örömmel tapasztaljuk azt is, hogy bár nem a megfelelő ütemben, de mégis megindult a fiatalítás. Szeretnénk, ha a jövő nemzedékek nem külső szemlélőként tekintenének ránk, hanem tevékenyen részt vennének a vajdasági magyar politika alakításában. Pályakép Pásztor István 1956ban született Törökkanizsán. 1980ban végzett az Újvidéki Egyetem Jogtudo mányi Karán, utána Szabadkán dolgozott vállalati jogászként. 1988 és 1995 között a szabadkai Közgazdasági Kar Informatikai Intézetének igazgatója. A kilencvenes évek közepétől vállalkozó. Két mandátumban képviselő a vajdasági képviselőházban (1996 – 2004) és a szövetségi parlament alsóházában (1996 – 2000). A Vajdasági végrehajtó tanács gazdasági kérdésekkel megbízott alelnöke, majd privatizációs és vállalkozásfejlesztési titkár. 2007. május 5én a Vajdasági Magyar Szövetség Magyarkanizsán tartott tisztújító kö zgyűlésén egyedüli jelöltként a párt elnökévé választották. Fia, Pásztor Bálint 2007 januárjától képviselő a szerb parlamentben. vissza Tisztességtelen ajánlatok - Az uniós országok továbbra sem mondták ki a döntő szót Kosz ovó ügyében Magyar Hírlap 2007. december 15. Nem tudtak megegyezni az európai uniós tagállamok vezetői a tegnapi csúcstalálkozón, így továbbra sincs egységes brüsszeli álláspont Koszovóról. "Az elvekben szilárdságot, a státusfolyamat időzítésében rug almasságot kell tanúsítania az Európai Uniónak" – mondta HansGert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján. A kulcskérdés ez alkalommal Koszovó helyzetének rendezése. A magas rangú uniós politikus szerint Belgrád és Pristina "újra egymásra találhat majd az EUban". Az uniós perspektívára utalva Vuk Jeremic szerb külügyminiszter Belgrádból üzent Brüsszelben tanácskozó kollégáinak. "Szerbia sohasem egyezik bele abba, hogy lemondjon Koszovó tartományr ól az európai uniós integráció felgyorsításáért cserébe" – jelentette ki. A belgrádi tárcavezető tisztességtelen ajánlatnak nevezte az ilyesfajta uniós törekvéseket. A tegnapi csúcstalálkozón az állam- és kormányfők – az előzetes értesüléseknek megfelelő en – kilátásba helyezték Szerbia csatlakozásának felgyorsítását, beleértve a tagjelölti tagság lehetőség szerinti korai elnyerését. Többen hangoztatták, hogy ehhez a békés koszovói rendezés mellett arra is szükség van, hogy Belgrád kiteljesítse együttműköd ését a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel. Szerbia egységtörekvéseit támogatják a román kormányban. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a brüsszeli csúcson kijelentette, hogy hazája nem ismeri majd el Kos zovó függetlenségét. A kormányfő állítólag azért tartja aggályosnak a tartomány önállósulását, mert bizonytalan kimenetelű folyamatokat indíthat el a NyugatBalkánon. Mint ismeretes, Szlovákia is ellenzi a tartomány egyoldalúan kikiáltott függetlenségének támogatását. A pozsonyi kormány és ellenzék – a Magyar Koalíció Pártjának véleményével ellentétben – azt hangoztatja, hogy az albánok lakta tartomány önállóvá válása a félmilliós szlovákiai magyarság elszakadásához teremtene precedenst. Koszovó függetlensé gének elismerését Ciprus is hajthatatlanul ellenzi. Diplomaták szerint létezik egy olyan terv, hogy első lépcsőben Németország, Franciaország, Olaszország és NagyBritannia ismerné el Koszovót. Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök úgy véli, a legjobb az lenne, ha a függetlenséggel várnának a kétfordulós, január 20án és február 3án tartandó szerb elnökválasztásig. JeanClaude
