Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-15
30 az jövő októberben eldől, amikor az állam- és kormá nyfők dönteni fognak a grémium tagjairól és feladatköréről. Azt a csúcstalálkozót egyébként Nicolas Sarkozy vezeti majd mint az EU soros elnöke. vissza Lisszaboni lehetőségek Népszava 2007. december 1 5 . Szerző: Halmai Katali n Hosszú, bonyolult és a kívülálló számára érthetetlen paragrafushalmaz – ez az Európai Unió új szerződése, amelyet csütörtökön láttak el kézjegyükkel a tagállamok vezetői a portugál fővárosban. A Lisszaboni Szerződés ebben a tekintetben nem különbözik a Nizzaitól, az Amszterdamitól vagy a Maastrichtitől: szaknyelven megfogalmazott, cirkalmas jogi dokumentum, amely lefekteti az unió működésének régiúj szabályait. Ráadásul egy sor lábjegyzet, nyilatkozat kapcsolódik hozzá, hol értelmezést kínálva, hol a t agállamok fenntartásait rögzítve egyikmásik előírásával kapcsolatban. Bonyolultsága ellenére a szerződés mégis egyszerűbb, átláthatóbb, demokratikusabb döntéshozatalt, hatékonyabban működő intézményeket, a közösségi és a nemzeti hatáskörök világosabb szét választását ígéri, egy olyan Európai Uniót, amelyben a jelenleginél nagyobb szerephez jutnak a választott képviselők és – ha élni akar a népi kezdeményezés jogával – a szélesebb közvélemény egyaránt. A Lisszaboni Szerződés nem egy nemzetek fölötti szervez et képét vázolja föl, hanem egy olyan integrációét, amely a nemzetközi kihívások – energiabiztonság, klímaváltozás, globalizáció, bevándorlás, terrorizmus – közös kezelésére szövetkezik. A szervezet ezután sem vállalkozik arra, hogy megoldja az európai pol gárok hétköznapi problémáit, de az új szerződéssel a háta mögött több lehetősége lesz a gondok enyhítését célzó együttes fellépésre. Ha minden jól megy, a dokumentum a tagállami ratifikációk után, 2009 tavaszán léphet hatályba. A Huszonhetek ezúttal nem vá llalnak akkora kockázatot, mint elődjével, a szerencsétlenül járt alkotmányos szerződéssel: a Lisszaboni Szerződést egyedül Írországban bocsátják népszavazásra. vissza Megvétóznák Tőkés felvételét Népszava 2007. december 15. Szerző: Lokodi Imre Megváltoztatná az Európai Néppárt (EPP) statútumát a romániai Demokrata Párt (PD), hogy Tőkés László független képviselő ne lehessen tagja az EPP európai parlamenti frakciójának. Az EPP romániai delegációjának elnökhelyettese, Marian Jean Marinescu a Rompresnek nyilatkozva már kész tényként számolt be arról, hogy a frakció vezetősége és a tagországok néppárti delegációvezetői már meg is egyeztek. Tőkés volt kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt úgy értesült, Tőkés kérelmének elbírálását január ra halasztotta a frakció. vissza Az autonómia a remény legfontosabb eleme - Történelmi esély előtt a dé l vidéki magyarok Magyar Hírlap 2007. december 15. Szerző: Szentesi Zöldi László Másfél évtizedes civakodás után törté nelmi esély előtt áll a délvidéki magyarság: Pásztor István személyében sikerült közös jelöltet állítani a közelgő szerbiai elnökválasztásra. A Délvidéken, Budapesten és Belgrádban egyaránt tudják, hogy a tét sokkal nagyobb, mint a jó vagy éppen rossz szer eplés: talán megindul a vajdasági magyarok politikai egységesülése. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke mindenesetre bizakodik. – Egy friss, igaz, nem reprezentatív felmérés szerint a vajdasági magyarok háromnegyede szégyelli a m agyarságát. Mindeközben Erdélyben, a Felvidéken és Kárpátalján a válaszadók hatalmas többsége pozitívan éli meg nemzeti hovatartozását. Ön szerint is ekkora a baj a Délvidéken? – Nem hiszem, hogy az említett felmérés a valóságot tükrözi. A vajdasági magya rok mindennapjai nem az identitásproblémákról, sokkal inkább a kilátástalanságról szólnak. A szegénység, a jövőtől való félelem nyomja rá a bélyegét az emberek közérzetére. – Ezek szerint ha mégis létezik az említett jelenség, nem a jugoszláv idők és a d élszláv háborúk, hanem a jelenlegi gazdasági helyzet következménye volna? – Szerintem mindennemű probléma az elmúlt húsz esztendőnek, annak a vesszőfutásnak, pokoljárásnak a következménye, amelyhez végső soron semmi közünk nem volt, viszont a történtek sz envedő alanyaiként rajtunk