Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-15
18 hivatkozva egyedül az MPSZ nem támogatta a jelölt személyét, de kifogása ellenére ez a párt is az összefogást tartja az egyedüli járható útnak. A másik derűlátásra okot adó történés Tőkés László sikere a romániai Európa Parlamenti választásokon. Támogatottsága egyértelművé tette, hogy a nemzet többé nem fogadja el a nemzeti érdekvédelemben megtorpanást eredményező egyszólamúságot. A derűlátásra okot adó harmadik tény pedig az MSZP p álfordulása. Az elmúlt hetekben ugyanis a magyar kormánypárt három vezető politikusa, köztük Szili Katalin parlamenti elnök is utalt rá, hogy az anyaországi parlamenti pártoknak meg kell kezdeniük a párbeszédet a kettős állampolgárság ügyében. Kövér Lászl ó, a legerősebb magyarországi ellenzéki párt, a Fidesz választmányi elnöke hangsúlyozta, noha megtartja rossz véleményét a szocialistákról, pártja hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az MSZPvel, minden nemzeti sorskérdés, így a kettős állampolgárság ügyében i s. Beszélt arról is, hogy pártja minap nyilvánosságra hozott programjában, a magyarországi parlamenti pártok közül elsőként deklarálta, hogy - a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulását elősegítendő - támogatja a nemzeti autonómiatörekvéseket é s a kettős állampolgárság bevezetését. Mindent összegezve a muzslyai lakossági fórum résztvevői egy tartalmas, szókimondó, a problémákat őszintén feltáró beszélgetést hallgathattak végig. A politikusok válaszoltak a közönség mindegyik kérdésére, közben ne m rejtették véka alá a mindegyikük által kívánatosnak tartott közös fellépés jövőjére leselkedő esetleges veszélyeket sem. Ennek ellenére megerősítést nyert, hogy egyet akarnak: legyen tartalommal rendelkező magyar autonómia és kettős állampolgárság a vajd asági magyarság számára, és hogy jól érezhessük magunkat a szülőföldön. E célból kezdődik meg már hétfőn a támogatói aláírások gyűjtése. Ezért kérik a polgárokat, minél többen támogassák aláírásukkal a nemzeti egység létrehozását jelképező Magyar Koalíciót és annak jelöltjét, Pásztor Istvánt. vissza Területi épség és nemzeti önrendelkezés - Nemzetek közötti joge valójában a nemzetközi jog? Vajdaságma.info/MTI 2007. december 15. [11:53] Szerző: Kárpáti János Koszovó jelenleg i helyzete, a status quo nem tartható fenn tovább, azt rendezni kell - állapították meg az Európai Unió pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján. Amikor egymással ellentétes politikai és hatalmi érdekek képviselői valamilyen "jogállást" kívánnak rendezni, akkor a "jogszerűség" kérdése érthető módon előtérbe kerül az érvek csatájában. A "rendezés" végrehajtóinak felelőssége, hogy a történelem utólag "jogszerűnek" minősítie majd azt, amit cselekedtek. A kiinduló pont egy ország, Jugoszlávia, amely több nemzetet t artott közös állami keretek között, mígnem ezek az állami keretek széthullottak, és Jugoszlávia nemzetei - egyesek viszonylag békésen, mások véres harcok árán - önálló állami kereteket hoztak létre. Most az egyik ilyen utódállamnak, Szerbiának az egyik tar tománya, Koszovó kíván önálló állami kereteket létrehozni. Koszovó lakosságának 90 százaléka albán, 10 százaléka szerb. A n emzetközi jog eredendően államok közötti jog, tehát mindenkori tartalma az, amiben az államok megállapodnak egymással. Az államok pedig időnként megváltoztatják megállapodásuk tartalmát. Hogy e változtatások mégse lehessenek parttalanok és nyers napi érdek ektől függők, erre vannak a nemzetközi jog alapelvei. A nemzetközi jog egyik írott alaptétele az államok területi épségének, "integritásának" tiszteletben tartása. De ugyanígy alaptétel a nemzetek önrendelkezési joga is. Mi történik, ha e két alaptétel öss zeütközésbe kerül egymással? A tapasztalatok szerint olyankor az történik, hogy a vesztes szerint "megsértik" a nemzetközi jogot, a nyertes szerint pedig "továbbfejlesztik" azt. Ha egy állam valamely közigazgatási egysége - adott esetben tartománya - ki ak ar szakadni az adott állami keretek közül, azt az államok területi épsége elleni szeparatista törekvésnek minősíti a nemzetközi jog. Ha egy nemzet önálló államot akar alapítani, azt a nemzet önrendelkezési jogának érvényesítésére irányuló törekvésnek minős íti ugyanaz a nemzetközi jog. A modern nemzetközi jogban ugyanakkor a hangsúlyosan védett értékek között már helyet kapott a kisebbségek - így a nemzeti kisebbségek - védelmének az elve is. Hogy miként bánt Szerbia a koszovói albánokkal - a Szerbián belüli kisebbséggel , hogy mennyire tartotta tiszteletben a kisebbség jogait, arra jól emlékszik a világ. A koszovói albán szeparatisták legyűrésére meghirdetett hadjárat az "etnikai tisztogatás" szennyébe fulladt, mígnem végül a NATO "kibombázta" a szerb közha talmat Koszovóból. A tartomány most nemzetközi felügyelet alatt áll, de a jelenlegi status quo fenntarthatatlannak ítéltetett. A koszovói albánok élni akarnak önrendelkezési jogukkal, függetlenséget akarnak. Szerbia széles körű autonómiát kínál nekik, de e zt ők nem fogadják el, és Szerbia immár "nincs birtokon belül". Csak a koszovói szerbek
