Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-11
26 által kezdeményezett Nabucco, de lehet a Déli Áramlat is. A miniszterelnök emlékeztetett: ez utóbbi projektet az oroszok az olaszokkal együtt valósítanák meg, s ez utóbbiak egyben motorjai is az elképzelésnek. Az olaszokra történt utalás nyilvánvalóan azt a gyanút volt hivatva elhárítani, hogy Magyarország ismét „kitáncol a sorból” és egyoldalúan Moszkvához igazítja energiapolitikáját. Más a helyzet – sugallta az utalás – , ha egy olyan nagy és régi uniós tagállam, mint Olaszország is részese a tervnek. Ezzel csak az a probléma, hogy az olaszok leginkább ÉszakAfrikából fedezik gázszükségletüket, ezért az ő esetükben a Déli Áramlaton keresztül érkező orosz gáz egyértelműen d iverzifikálást jelentene. Magyar részről viszont inkább az egyoldalú függés folytatódását. Az persze, hogy az orosz gázt szállító egyetlen vezeték mellett lenne egy másik, bár szintén orosz gázt szállító vezeték is, önmagában is javítaná ellátásunk biztons ágát. Hiszen az eddigi zavarok nem abból fakadtak, hogy középeurópai partnereivel szemben Moszkva nem akarta volna teljesíteni szerződéses kötelezettségeit, hanem abból, hogy nézeteltérései támadtak azon országokkal – Ukrajnával és FehérOroszországgal – , melyeken keresztül a gáz e partnerekhez érkezik. Az a tény azonban, hogy Gyurcsány nyitottnak bizonyult a Nabuccóval konkuráló Déli Áramlat iránt, ismét kiválthatja a nyugateurópaiak és az amerikaiak gyanakvását. Mit lehet azonban tenni? Magyarországn ak igenigen fontos érdeke fűződik a moszkvai kapcsolathoz. Földrajzilag közelebb vagyunk Oroszországhoz, mint a nyugateurópai konkurencia, és annak nyomasztó iparipénzügyi fölényét, ha kis mértékben is, de ellensúlyozza a múltból származó számtalan szem élyes kapcsolat és a hely- és mentalitásismeret. Azonkívül Oroszország – éppen az energiahordozók árának megemelkedése folytán – igencsak felvevőképes piac, ahol lényegesen könnyebb növelni részesedésünket, mint a megállapodottabb és fejlettebb NyugatEuró pában. A magyar gazdaság ki tudta használni a lehetőségeket. Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet a kormányközi konzultáció előtt emlékeztetett: a tavalyi magyar – orosz áruforgalom értéke – nyolcmilliárd dollár – a háromszorosa volt az öt évvel ezel őttinek. Különösen a magyar kivitel nő: idén várhatólag hetven százalékkal. Mindennek következtében a Gyurcsánykormány egyfajta kötéltáncra kényszerül: az egyik oldalon ott van hazánk egyértelmű euroatlanti elkötelezettsége, a másikon viszont a – jelenl egi nehéz helyzetünkben különösen nyomós – gazdasági érdek. Aki gyanakodni akar, az gyanakodhat. Különösen akkor, ha ezt az országon belülről is táplálják. A Fidesz az elmúlt időszakban – legalábbis ami a külpolitikát illeti – egyfajta atlantista irányú á talakuláson ment át. Vezetői – különösen Orbán Viktor elnök és Németh Zsolt külügyi felelős – lényegében azzal vádolják az MSZPvezette kormányt, hogy hűtlenné vált a NATOhoz és az Európai Unióhoz, ugyanakkor szövetséget kötött az orosz autokratizmussal. Jó alkalom ez a Fidesz számára, hogy javítson az Egyesült Államokhoz fűződő, immár évek óta rossz viszonyán. Az igazi javuláshoz persze a viszonyt megrontó belpolitikai okokon kellene változtatni. Elsősorban azon, hogy Orbánék nem hajlandók egyértelműen é s véglegesen elhatárolódni a szélsőjobbtól. Ami nem is csoda, hiszen annak szavazataira változatlanul igényt tartanak. A maga módján Orbán is kötéltáncot jár. Moszkvai lapok a konzultációról A pénteki budapesti közös magyar – orosz kormánykonzultációról s zóló hétfői beszámolóikban az orosz lapok főleg a gazdasági vonatkozásokat emelték ki. A Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos orgánum szerint „Budapest bármi áron igyekszik megszabadulni az orosz monopóliumtól való függőségtől. Ez a szempont azonban a jelek szerint nem tetszik a Gazpromnak. Bár a Nabuccóról nem esett szó a megbeszéléseken, a terv nyilván üröm az orosz mézes csuporban”. A Kommerszant szerint az orosz küldöttség arról próbálta meggyőzni a magyar felet, hogy a Nabuccót nem szabad sem a Déli Ára mlat kiegészítő, sem alternatív projektjének tekinteni, mert drága lesz rajta a szállítás és a Déli Áramlat beindulásával problematikussá válik a sorsa. Az érvek azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy Magyarország nyomban elálljon a Nabuccotervben való részvételtől: az orosz küldöttség újra szembesült azzal, hogy Magyarország határozottan nem kíván egyetlen forrástól függeni, s jelzést kapott arra nézve, hogy a Déli Áramlat esetében olyan útvonalat kellene kidolgozni, amely érinti Magyarországot. vissza
