Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-11
7 státusának eldöntésében az Európai Unió meghatározó szerepet fog játszani. Vezető cseh politiku sok jelezték: nem Prága lesz az utolsó, amely elismerné Koszovó esetleges függetlenségét. A visegrádi találkozó alkalmával több kétoldalú megbeszélésre is sor kerül. Gyurcsány Ferenc várhatóan Donald Tusk lengyel kormányfővel folytat eszmecserét. Diplo mácia források szerint Robert Fico szlovák miniszterelnökkel a magyar kormányfő külön nem találkozik. A visegrádi miniszterelnökök legutóbb júniusban Pozsonyban találkoztak, amikor Csehország Szlovákiától átvette az elnöki tisztséget. vissza Egységes állásponthoz közeledik az EU Koszovóról uniós illetékesek szerint Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2007. december 10., hétfő (MTI) - Egységes állásponthoz közeledik az Európai Unió Koszovó függetlenségéne k elismerése ügyében - derül ki azokból a nyilatkozatokból, amelyeket a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozójára érkező illetékesek adtak hétfőn. A főleg albánok lakta szerbiai tartomány jövőjéről folytatott tárgyalások kudarcot vallott ak, így szinte már bizonyos, hogy a státusról az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül születik majd döntés. Koszovó függetlenségének kinyilvánítását a nemzetközi színtéren legtöbben már kész tényként kezelik, csupán annak időpontja és körülményei k érdésesek. Jóllehet az EUnak mint szervezetnek nem kell elismernie Koszovót, a helyzet világossá tétele és az esetleges indulatok megfékezése érdekében az unióban azt tartják kívánatosnak, hogy a tagországok (amelyeknek különkülön viszont hivatalosa n is állást kell foglalniuk a függetlenség kinyilvánítása után) helyezkedjenek ugyanazon álláspontra az elismeréssel kapcsolatban. Javier Solana, az uniós tagállamok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője a főleg ezzel a kérdéssel foglalkozó hétf ői értekezlet előtt úgy fogalmazott: hisz abban, hogy az unió tagországai eleget fognak tenni felelősségüknek, és gyümölcsözőek lesznek a közös állásponttól még eltérő nézetet képviselők meggyőzésére tett erőfeszítések. Carl Bildt svéd külügyminiszter úgy vélte, egyetlen tagállam kivételével az EU valamennyi tagországa el tudja már fogadni, hogy az albánok lakta tartomány függetlenségét ENSZhatározat hiányában is elismerjék. A brüsszeli ülés előtt öt tagországnak - Spanyolországnak, Görögországnak , Ciprusnak, Romániának és Szlovákiának - voltak még fenntartásai a témával kapcsolatban. a többi tagállam hajlott arra, hogy támogassa a függetlenség elismerését. Az EU törekvése ugyanakkor az, hogy ne egyoldalúan kinyilvánított függetlenségről legyen szó , hanem olyan folyamatról, amely nemzetközi egyeztetés keretében zajlik le, és biztosítékokat tartalmaz arra, hogy a nemzetközi közösség elvárásai teljesülnek a belső demokrácia és a térségi stabilitás fenntartására. Utóbbi leginkább azzal garantálhat ó, ha albán részről kötelezettséget vállalnak ara, hogy a nemzetközi közösség támogatta ENSZtervben foglaltakat teljesítik. Ez Magyarországnak is megfelelne, hiszen a Martti Ahtisaari volt finn elnök irányítása mellett készült terv segíthet a kisebbségek védelmében és a szerbek esetleges kiáramlásának megelőzésében. Korábbi kiszivárogtatások szerint a fentebb említett országok közül leginkább Ciprus álláspontja tűnik megingathatatlannak. A szigetország attól fél, hogy a függetlenség egyoldalú kinyilvá nítását precedensnek tekinthetik például az északi részén létesített török közösséggel kapcsolatban. Jóllehet nem nevezte meg, minden bizonnyal Nicosiára célzott nyilatkozatában Bildt is. Jean Asselborn luxembourgi külügyminiszter hétfőn ugyancsak azt fejtegette, hogy Ciprusnak óriási problémái vannak az elismeréssel. Az EU ezért álláspontjában bizonyosan kidomborítja majd, hogy a koszovói függetlenség semmiképpen sem tekinthető precedensnek. A NATOtagállamok külügyminisztereinek pénteki ülését kö vetően a diplomáciai vezetők azt is igyekeztek világossá tenni, hogy olyan megoldást szeretnének, amely ellenőrzötté teszi a folyamatot, és amely lehetővé teszi, hogy a kikiáltás ne legyen egyoldalúnak tekinthető. Ami a függetlenség időzítését illeti, a hétfői brüsszeli sajtó szerint szinte bizonyos, hogy a kinyilvánításra nem kerül sor tél vége előtt, mert a koszovói albán vezetés megvárja a február eleji szerbiai elnökválasztás eredményét. Az EUtagországok ugyanakkor már jóval ez előtt - legkés őbb az e hét végi brüsszeli állam- és kormányfői találkozón - szeretnének közös nevezőre jutni. Az Egyesült Államok már támogatásáról biztosította függetlenségét, míg Oroszország határozottan ellenzi azt, mert attól tart, az precedenst teremthet és láncrea kciót indíthat el Ciprustól kezdve több balkáni országon át a volt szovjet térségig. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jövő héten foglalkozik a témával. vissza
