Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-10
16 kapcsolatokat a két szuverén állam között. Washington és Brüsszel önmérsékletre inte tte őket, december 19ig nem várható ilyen bejelentés. A fiaskó után azonban valószínű, hogy Pristina megállíthatatlanul elindul a függetlenség irányába. Továbbra sem zárható ki a háborús megoldás a függetlenség elhárítására Az egyik legérzéke nyebb kérdés: mi történik Koszovóban és Szerbiában a tartomány függetlenségének bejelentése után? Hogyan fogadják az albánok az évtizedek óta követelt államiságot, és miként reagálnak arra, ha külföldi nyomásra ezt ismét el kell halasztaniuk? Mit tesznek a koszovói szerb kisebbség vezetői, akik már bejelentették, nem fogják elismerni az egyoldalúan kihirdetett függetlenséget. Sokan attól tartanak, hogy megismétlődnek 2004 márciusának véres eseményei, amikor albán szélsőségesek szerbellenes pogromot rendezt ek. A zavargásokban tizenkilenc ember meghalt, ötszáz házat és huszonhét templomot felperzseltek, négyezer szerbet űztek el szülőföldjéről. A legharciasabb koszovói szerbek azzal fenyegetőznek, hogy a többségében szerbek lakta északi részt elszakítják, és továbbra is Szerbiához tartozónak tekintik. A helyzetet bonyolítja, hogy a százharmincezer főnyi szerb népesség negyven százaléka él Mitrovicában és környékén, a többség déli enklávékban húzta meg magát. Őket sújtanák leginkább az esetleges albán atrocit ások. Koszovó függetlenségének esetleges kihirdetése rendkívül súlyos helyzetbe hozná a szerb kormányt, amely mindvégig arról próbálta meggyőzni a közvéleményt, hogy az egyedül helyes utat követi, amikor a nemzetközi jogra támaszkodva szembehelyezkedik a z albán kisebbség önrendelkezési törekvésével. A patrióta erők katonai válaszcsapást követelnek "a nemzet becsületének védelmében" (Koszovó a NATO védelme alatt áll). Aleksandar Simic miniszterelnöki tanácsos a minap a katonai eszközök bevetése mellett ér velt. Korábban Artemije koszovói pravoszláv vallási vezető követelte, hogy rendeljenek el általános mozgósítást. A magát Lázár Cár Gárdájának nevező szélsőséges csoport pedig háborút hirdetett Koszovó visszafoglalására. A kardcsörtető kijelentéseket Drag an Sutanovac védelmi miniszter volt kénytelen megcáfolni, hangoztatva, hogy Szerbia nem akar háborúzni. A miniszter azonban azt is elmondta, hogy a hadsereg felkészült "a várható viharos eseményekre", és elejét veszi az esetleges zavargások átterjedésének DélSzerbiába, ahol szintén sok albán kisebbségi él. A szárazföldi erők negyedik dandárjának egységei már a határ menti övezetben létesült tizenhat bázis területén állomásoznak. Diplomáciai téren Belgrád válaszlépésekre készül azon országok ellen, amelye k elismernék Koszovó függetlenségét. Vuk Jeremic külügyminiszter szerint felülvizsgálnák a kapcsolatokat, a skála a diplomáciai kapcsolatok megszakításáig terjedne. Az is elképzelhető, hogy a nagyobb szerbiai városokban heves külföldellenes tüntetések törn ek ki, hiszen már most is NATOellenes hangulat van az országban. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy gazdasági zárlatot vezetnek be, felfüggesztik Koszovó külföldi adósságainak törlesztését, vagy lekapcsolják a tartományt a távvezetékhálózatról. Forgatókönyvek, adatok Forgatókönyvek Szerbia és Oroszország eléri a tárgyalások folytatását – valószínűtlen Koszovó januárban egyoldalúan kikiáltja függetlenségét – nagyon valószínű Zavargások robbannak ki Koszovóban (szerbek), illetve Szerb iában (albánok) – várható Az északkoszovói szerbek elszakadnak – lehetséges Szerb menekülthullám indul északra (akár a Vajdaságba) – valószínű
