Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-10
11 Az igazi ünneplés majd júniusban lesz - mondja LDK- zász lóval a kezében mellettem egy nő. Shpresa Govori közgazdász szerint majd csak akkor tudja Koszovó kikiáltani a függetlenségét. - Ha rajtunk múlna, már függetlenek lennénk, de hát nem csak rajtunk múlik - mondja kicsit lemondóan. Hogy mit vár attól a mágiku s szótól, a függetlenségtől? Hamisan mosolyogva, felém fordulva közölte: - Mindent. vissza Nem örülök, ha idehozzák a belpolitikát − Interjú HansGert Pötteringgel, az Európai Parlament elnökével Népszabadság • Szőcs Lászl ó • 2007. december 10. Édesapját nem ismerhette, mert még születése előtt meghalt a világháborúban, Hitler katonájaként. Az Európai Parlament elnökének asztalán ma egy óriási hanukkija áll - igaz, takarva a rálátást Konrad Adenauer olajportréjára. - 1945ben született. Saját honlapján írja, hogy családi sorsa váltotta ki politikai elkötelezettségét. - Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Európa újraegyesítésének kezdetét a béke jelentette. A nagy államférfiak, Konrad Adenauer, Alcide De Gasperi, R obert Schuman mindannyian személyesen is erősen motiváltak voltak ebben. Másokkal együtt úgy gondolták: az európai háborúknak egyszer és mindenkorra be kell fejeződniük. Új elképzelésre volt szükség, hogy emberek és népek miként élhetnek együtt - ebből let t az európai újraegyesítés. Kezdetben persze a szénre és az acélra építve, hiszen ezek alkották a gazdaság alapját. - Ön egyike annak a mindössze tizennégy európai parlamenti képviselőnek... - Hatnak... - Úgy értem, akik 1979, az első közvetlen EPválasztások óta jelen vannak itt. - Igen, de közülünk csak hatan megszakítás nélkül. A többiek jöttekmentek. - Mennyiben volt más az a parlament, az akkori Európa? - Lépésről lépésre haladtunk előre. A nagy áttörést az 1992es maastrichti szerződés jelentette. Nemcsak az eurót hozta létre, amelyet reményeink szerint Magyarország is bevezet egy nap, hanem az EP együttdöntési jogköre szempontjából is fontos volt. Ez az 1997es amszterdami szerződéssel csak kibővült. A mostani reformszerződéssel, amelye t a jövő csütörtökön írnak alá Lisszabonban, a tagállamok tanácsával való együttdöntés csaknem száz százalékra bővül. Jobban szerettem volna, ha az alkotmányszerződésnél maradunk. Föderalista vagyok, az erős Európát pártolom, ugyanakkor a nemzeteknek, a ré gióknak, az önkormányzatoknak meghagyott hatalommal. Én közösségi Európáról beszélek. Vagyis erős, a jogalkotásért felelős európai intézményekre - bizottságra, parlamentre és tanácsra - van szükségünk, ám ennek az alsóbb szinteknek megadott jogkörökkel kel l párosulnia. A hatáskörök persze változnak az idők során. Két évvel ezelőtt nálunk, Németországban még azt mondták: az energiapolitika nem európai uniós hatáskör! Most már belátják az EU jelentőségét az energiaellátásban, az éghajlatváltozás elleni harcba n. A nagy kihívások európai válaszokat igényelnek. - A CDU a múlt hétfői, hannoveri kongresszusa igen élesen foglalt állást Törökország EUcsatlakozásának lehetőségével, illetve a török kormánypárt, az AKP európai néppárti felvételével szemben. Mi a vél eménye Törökországról? - Beszédeimben azt hangsúlyozom: a többség támogatja a tagságot, amennyiben Ankara teljesíti az európai feltételeket. A személyes véleményem azonban különböző: a "kiemelt partnerség" pártján vagyok. Úgy vélem, hogy a török tagság t úl sok lenne az EUnak. A két pozíciót mindig elhatárolom egymástól, így nem támadhatnak, hogy a sajátomat úgy tüntetem fel, mintha a parlamenté lenne.
