Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-10
9 Gyanút kelt az oroszmagyar közeledés FigyelőNet 2007. december 7. , 15:50 Bálint Ambrus A nemzetközi sajtó és a diplomácia is élénken figyeli a magyarorosz kapcsolatokat. Oroszország egyre erőteljesebb tőkebehatolása és a Gyurcsánykormány érzékelhető közeledése a nagy medvéh ez sokak rosszallását kiváltotta, különösen a Nabuccoügy kapcsán. Ezt csak tetézte Laborc tervezett kinevezése. Magyarország EUtagként pragmatikus viszonyra törekszik Oroszországgal. Az elmúlt években a gazdasági együttműködés folyamatosan elmélyülő, tá rsadalmi ügyekben sok a vita, regionális és biztonsági témákban nem egy esetben a múltra jellemző versengés a jellemző, de egy biztos: az együttműködésnek nincs alternatívája - fogalmazott Gyurcsány Ferenc a magyarorosz kormányközi konzultációt követően, pénteken. Oroszország belső folyamatai az elmúlt időszakban a nemzetközi sajtóban és a diplomáciában legalább akkora figyelmet kaptak, mint a 90es évek rendszerváltozásai idején. Ennek oka, hogy a magas olajárak miatt megerősödött Oroszország ismét konfr ontálódik az Egyesült Államokkal (lásd például az iráni vagy a koszovói kérdésben keletkező vitákat). Másrészt a putyini kormányzási stílus nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint alapvető demokratikus normákat sért: ezek között említik például az ell enzéki mozgalmak ellehetetlenítését vagy a tényfeltáró újságírók rejtélyes eltűnését. Mindehhez hozzájárul, hogy a stabilizálódó gazdasági helyzet következtében az orosz tőkebehatolás jóval erőteljesebb lett Európában. Magyarország Oroszországpolitikáját legfeljebb ebben a kontextusban vizsgálják Washingtonban és az európai fővárosokban. Nabucco vs. Kék áramlat Gyurcsány Ferenc az év elején az International Herald Tribunenak adott nyilatkozatában még egyértelműen nagyobb esélyt adott az orosz tulajdonú Kék áramlatgázvezeték megépítésének az EUs projektként tervezett, és alternatív beszerzési forrást biztosító Nabuccovezetékkel szemben. Kijelentése akkor komoly visszhangot váltott ki. Ezt követően az Egyesült Államokban komoly befolyással bíró kutat óintézetek minden egyes magyar megnyilvánulásra reagáltak, mivel az energiabiztonság kérdése a nemzetközi közélet egyik legkomolyabb prioritása. Ráadásul érzékelhetően nőtt Washington és Brüsszel részéről a diplomáciai nyomás hazánk felé. A magyar kormány mindezt érzékelve idén szeptemberben külön Nabuccokonferenciát szervezett, és az ott elhangzott beszédek, melyek immár a Nabuccoprojektet kezelték prioritásként, levette Magyarországot a nemzetközi sajtó lapjairól ebben a kérdésben. Laborc ismét felizzí totta a kedélyeket Az elmúlt időszakban – a téma kényességének köszönhetően – ismét megjelentek a magyarorosz kapcsolatokról nemzetközi híradások. Ezek elsősorban Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal kijelölt főigazgatójának a kinevezése körüli v itákról tudósítottak. Ezek a híradások a magyarországi belpolitikai vitát ismertetik, ám mind megemlíti, hogy a jelöltnek a KGBs tisztek hajdani kiképzésében kulcsszerepet játszó Dzserzsinszkij Akadémián eltöltött hat éve miatt a vita valójában a magyaror szági orosz befolyásról szól. A Fidesz és az SZDSZ is elutasítóbb Más esetekben a nemzetközi sajtó nem foglalkozott külön a magyarorosz viszonnyal. A nyári Észtország nélküli finnugor csúcson történő magyar részvétel igazándiból csak a Baltikumban volt téma, Magyarországnak Koszovó ügyében elfoglalt visszafogott álláspontját pusztán a Reuters említette meg egy elemzésében. A nemzetközi diplomáciában, a Magyarországra akkreditált nagykövetségeken természetesen más a helyzet. Mivel Oroszország továbbra i s különös figyelmet kap, a kérdéssel kapcsolatos hivatalos magyar megnyilvánulások, illetve az Oroszország befolyásolásával összefüggő belpolitikai vita folyamatos elemzések tárgya.
