Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-07
27 választottak, mintegy harminc személy. Tehát karácsony előtt tudni fogjuk, ki lehet január 1jétől a magyar tagozat vezetője. Mindezzel párhu zamosan a diákság is megválasztja saját vezetőit és képviselőit – tájékoztatott a rektorhelyettes, aki szerint több karon is váltásra lehet számítani, mind a román, mind a magyar részen. Az elmúlt évek néhány kemény napján többször hallottuk azt, hogy az egyetem nem politikai szervezet, nem lehet politikai eszközökkel, diskurzussal hatni rá. Ennek dacára, a rektori szék körül folyó kampány – a szerkesztőségünkbe is eljutó közlemények, nyílt levelek tanúsága szerint meglehetősen arcpirító hangnemben folyik egy ideje. Többen súlyos vádakkal illetik a jelenlegi rektort, Nicolae Bocşant, a legmagasabb tisztségre szintén pályázó Simion Simon volt dékán körül szintén viták zajlanak, és Magyari Tivadar is támadások célpontja lett. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre elm ondta: A román tagozaton igen heves viták, nyilatkozatok és ellennyilatkozatok vannak. A magyar kollégák megpróbálnak ebből a „románromán” vitából kimaradni, nehogy még a magyar tagozatot is felhasználják. Ami a róla szóló véleményeket illeti, azokat, aká r pozitívak, akár negatívak, tiszteletben tartja, nem vitatja a véleménynyilvánítás jogát. A lényeg az, hogy a magyar oktatók szabadon, bölcsen válasszanak vezetőket – hangoztatta Magyari. A jelenlegi csapat teljesítményéről szólva a rektorhelyettes úgy vé li, kétségtelen, hogy az egyetem sokat fejlődött az elmúlt négy évben, beleértve a magyar tagozatot is. A magyar diákok aránya elérte a 27 százalékot, a kezdeti öt mesteri program huszonhatra nőtt még Salat Levente rektorhelyettes idejében, a szakok száma a magyar tagozaton megközelíti a hatvanat, javult a magyar tagozat kommunikációja, növekedett a tanári kar, a doktori fokozattal rendelkezők aránya elérte a román tagozatbeli arányokat. De ez Magyari szerint nem annyira egy vezető csapatnak az érdeme, mint a maguk helyén tanuló, kutató és tanító kollegáknak. Ezzel szemben Kötő József volt oktatásügyi államtitkár azon a véleményen van, hogy az egyetem jelenlegi fejlettségi szintje úgyszólván a konfliktusok áldozata. A közösség által elfogadott és egyértelmű en támogatott célkitűzéseket ugyanis a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kemény eszközökkel próbálta kiharcolni, egy másik csapat viszont pragmatikusabb módszerekkel küzdött, lényegében ugyanazért. Sajnos, a kettő ütközése nyomán a nevető harmadik nyert – véli az oktatásügyi szakember, aki szerint az egyetem egykor elfogadott, multikulturalitásra épülő Chartája lenne a megfelelő kiindulópont. Az ugyanis leszögezi, hogy a kultúrák egyenlő súlyt kapnak, egyikük sem fontosabb a másiknál, mi több, a kari taná csokon belül a magyar oktatást képviselő tanárnak joga van megfellebbezni a kedvezőtlen döntéseket. Ha ezt betartanák, csak konszenzussal születhetnének határozatok, az egyetemépítés csak egyetértés eredményeképpen folyhatna. Ennek eredményeképpen létrejöh etnének az önálló struktúrák. Amikor az autonóm magyar szerkezeti egységeket létrehozó kormányhatározat készült, az egyetem azt a feltételt szabta, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok kapjanak kiemelt támogatást. Ez teljesült, a 2006 – 2007es tanévtől kez dődően, de ezzel kellene tudni élni, érvelni – véli Kötő. A szakember értékeli a választások folyamatát, azt, hogy a törvényességre és a reprezentativitásra törekednek. Ha ez az új vezetőség megalakul, élhetnének a Charta és a kiemelt támogatás nyújtotta lehetőségekkel, és akkor reális esélyekkel küzdhetnének az önálló struktúrákért. Fontos lenne a konszenzus, mert eddig az volt, hogy ha valaki előállt egy javaslattal, mindig akadtak olyanok, akik ellenszegültek – véli Kötő József. A jelenlegi vezetést so kan vádolják diktatórikus módszerek alkalmazásával. Az egyetemről az elmúlt években több oktatót (románokat is) eltávolítottak vitatható módszerekkel – például Ionică Pop matematikaprofesszort – mások egyfajta belső ellenzékbe szorultak – úgy mint a filozó fus Aurel Codoban. Magyari Tivadar szerint a magyar tagozat ki akar maradni ebből a vitából. Személyes véleménye az, hogy teret kellene adni az ellenvéleményeknek, egyfajta nagyvonalúsággal, nyugalommal, lehetne sokkal nyugodtabb hangnemben vitatkozni. Ugy anakkor a rektorhelyettes szerint tárgytalanok azok a – nem csak a BKBtől származó – vádak, amelyek szerint ő kollaboracionista, együttműködik a rektorral: a világon minden rektorhelyettes együttműködik a rektorral, mert annak a helyettese. (Például aláír ási joga van a rektor helyett majdnem minden területen. Képzeljék el, hogy mi volna, ha „halálos ellenségek” kellene, hogy legyünk – érvel Magyari, aki a visszajelzésekből úgy érzékeli, hogy a magyar oktatók támogatják. vissza
