Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-01
19 Az államfő kiemelte: nemcsak arról van szó, hogy Magyarország milyen pénzbeli támogatásokat tud adni, hogy ezeknek felhasználására milyen igények jelentkeznek, illetve, hogy milyen a politikai és a szervezeti háttér, hanem az is fontos, hogy miféle egyéb segítséget tudunk nyújtani a határon túl élőknek akár természetben, akár menedzsmentben, akár lobbizásban. A rendezvény fő előadását Bárdi Nándor történész tartotta, a tanácskozás délután kerekasztalbeszélgetésekkel folytat ódik. A konferenciasorozatot a köztársasági elnök 2006 tavaszán indította el. Sólyom László többször úgy nyilatkozott, hogy elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését és ennek egyik feltétele a határon túli ma gyarok helyzetének megismerése. Ennek jegyében 2006. május 4én kezdődött a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat. Az első találkozón alapvető célként fogalmazták meg: fel kell hívni a figyelmet arra, mennyire fontosak a határon tú li magyarok helyzetére vonatkozó, valós és megbízható ismeretek, illetve az, hogy megismerjék az új nemzedék érzéseit és álláspontját. A második tanácskozás 2006 november végén volt, amelyen az államfő úgy fogalmazott: a konferencia előnye, hogy "itt a hat áron túli közösségek egymás álláspontját is meg tudják ismerni", Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. A harmadik tanácskozáson, amely 2007 május közepén volt, a köztársasági elnök arról beszélt, hogy tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. Ezeknek a konferenciáknak a célja az, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövőjét, azt, hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve hogyan lehet ezt az egységet kifejezni a mostani új körülmények között - fogalmazott akkor az államfő. vissza Politikai kiskereskedők ÉS 2007. november 30. Szerző: Szerbhorvát György “Az áruforgalom nagyságát tekin tve Magyarország Szerbia hatodik külkereskedelmi partnere; ez pedig egy olyan eredmény, amivel élni kell” – állapították meg a magyar és a szerb kormányfő november közepi budapesti tárgyalásain. Miért csodálkoznánk hát azon, ha a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és Vojislav Koštunica pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) is elkezdett egymással kereskedni? November 19én a belgrádi Politikában jelent meg egy interjú Kasza Józseffel, a VMSZ tiszteletbeli elnökével. Az ezek szerint csak formálisan visszavon ult politikus ebben arról beszélt, hogy a közelgő köztársasági elnökválasztásokon nem fog a magyar pártok jelöltjeként indulni (a négy párt múlt csütörtökön megegyezett, indítanak jelöltet, mert emellett számos érv van – mindezt kommentálnunk sem érdemes, és egy józan érvet sem említettek), de ennél érdekesebb, hogy a párt olyan stratégiájáról is beszélt, aminek nyilvánosságra hozatala mégsem a tiszteletbeli elnök dolga. Kasza ugyanis most Koštunicáékban látja az ideális partnert, mivel a szerbiai elnök, Bo ris Tadić Demokrata Pártja (DS) szerinte eddig sokat ígért, de semmit sem tartott be, míg Koštunica keveset ígért, de azt betartotta. Mivel konkrétumokat nem említett, evvel most mi sem tudunk foglalkozni, de utaljunk arra: pár éve Kasza folyamatosan támad ta Koštunicát a magyarverések miatt, éppen mert nem tesz semmit… Most pedig a szerb hatóságoktól kérnek tájékoztatást a bácskai katonai behívók miatt, miközben éppen Koštunica az egyik leghangosabb fegyvercsörgető Koszovó ügyében. Érdekesmód arról, szövets égest válthat a VMSZ, a vajdasági magyar sajtó másnap be sem számolt. Az egyetlen napilap, a Magyar Szó – amelynek alapítója a VMSZ uralta, egypárti ellenőrzésű Magyar Nemzeti Tanács – egy szót sem ejtett a Kaszainterjúról (a főhír másnap az volt, hogy Sz élerőművek a vajdasági rónán), de a többi média sem. Kasza tehát Belgrádnak üzent, és éppen a Koštunicához hű Politika hasábjain. E napilap a leggyűlöletkeltőbb, háborús uszító lapnak számított Milošević alatt, már csak emiatt is furcsa, ha egy magyar poli tikus itt üzenget – kvázi titokban, arra gondolva, hogy magyar ember ilyen lapot már csak elvből sem vesz a kezébe. Ugyanazon az oldalon megjelent egy hosszú elemzés arról, mi történhet a háttérben. Amiben sok igazság lehet, hiszen tény: Kaszáék folyamatos an veszítik el szavazóbázisukat, az év eleji parlamenti választásokon már csak mintegy ötvenezer szavazatot kaptak. A magyar többségű községekben (járásokban) is folyamatosan veszítik el pozícióikat, mert a velük elégedetlen magyar szavazók átszavaznak Tad ić demokratáira vagy más szerb pártokra. A DSszel egyébként a VMSZ hét éve együtt kormányoz tartományi szinten, de pl. Szabadkán is. A VMSZ már korábban felmondta a szövetséget a vajdasági autonomista és szerbiai liberális irányultságú pártokkal: íme, elj ött az idő, hogy a Vajdaságban bázissal kevésbé bíró szerb nacionalista párt(ok)kal működjön együtt. Furcsa, hogy most, miközben folyamatosan Tadić demokratáit támadják, mert azok hazudnak, átverik őket, korruptak, a
