Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-06
27 Kétmilliárd forint a határon túlra Hírkereső.ro 2007. november 6. Forrás: Szabadság A Szülőföld Alap jövőre várhatóan kétmilliárd forint támoga tást tud nyújtani a szomszédos országban élő magyarságnak, létszámához képest kiemelten a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élőknek – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hétfőn, a Szülő föld Alap regionális egyeztető fóruma után. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és az RMDSZ egyaránt arról beszélt újságírók előtt, hogy elfogadhatónak tartják a támogatás mértékét. Az ülésen a jövő évre vonatkozó támogatás mértékéről egyeztettek, i lletve a szakmai kollégiumok közötti forrásmegosztást rögzítették. Gémesi Ferenc újságíróknak hangsúlyozta: kétmilliárd forintból „összkárpátmedencei” nagy célokat nem lehet megvalósítani, de koncentrált támogatást lehet nyújtani. Ezt a célt jól szolgálja az alap – vélekedett. A szakállamtitkár kitért arra, hogy továbbra is kiemelt cél marad az oktatás és a szakképzés támogatása, erre fordítják a források ötven százalékát. Hozzátette: döntöttek arról is, hogy a jövő januárban induló kapcsolattartási támog atást a Szülőföld Alapon keresztül folyósítják. Csáky Pál, az MKP elnöke úgy fogalmazott: nagyra értékelik, hogy a támogatásokról konszenzussal tudtak megállapodni. A szlovákiai magyarságnak négy prioritása van: a közoktatás, a kulturális intézmények megt artása, a peremmagyarság és a média, korrektnek nevezve a támogatás mértékét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a határon túli magyarságnak adott támogatás mértékét mindig lehetne vitatni, hiszen mindig szükség lenne még több pénzre a szervezetek, a közö sségek támogatására. Markó az erdélyi támogatási prioritások közé sorolta az anyanyelvi felsőoktatás, valamint a szórványban élők támogatását. vissza Brüsszel lesöpörte az asztalról a dekrétumokat Felvidék.ma 20071106 08: 46 A Benešdekrétumok nem téma Brüsszel számára. Erről döntött az euroképviselők többsége tegnap az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén – írja a szlovák Hospodárske noviny. Bauer Edit a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy semmi olyan hivat alos dokumentumot nem fogadtak el, amely Szlovákiára nézve bármilyen tekintetben káros lenne. „A bizottság elnöke felkéri az igazságügyi biztost, Franco Frattinit, hogy fogalmazza meg álláspontját az üggyel kapcsolatban” – mondta Bauer Edit. A szlovákok és magyarok közt igen komoly ellentétet jelentő kérdés megnyitását legjobban a német képviselők támogatták. A HN tudósítása szerint azonban magyar társaikat végül magukra hagyták a harcban. A bizottság elé például Manfred Weber „tolta” az ügyet, tegnap azonb an nyugodtan és mindenféle konfrontációtól tartózkodva szólalt fel. Markus Feber (CSU), a kereszténydemokrata frakció elnökségének tagja, szlovák parlament Benešhatározatát is élesen bírálta, el sem ment a tegnapi bizottsági ülésre. Vladimír Maňka (Smer) szlovák euroképviselő szerint a magyar képviselőknek nagyon nem jött ki a lépés a bizottság előtt, nem voltak érveik. Bauer azonban mindezt egészen másként látja, sőt, kijelentette, hogy a gyűlésen hatalmas hazugságok vagy tévedések is elhangzottak. Példá ul az, hogy a második világháború előtt Magyarországon 500 ezer szlovák élt volna… vissza A Benešügy elérte az Európai Parlamentet - Halálos fenyegetést kapott Bauer Edit, szlovákiai magyar képviselő - Folytatják a szlovák iai magyar kisebbség helyzetének vizsgálatát Felvidék.ma 20071106 07:34 Történetében először az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament hétfőn Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsősorban a
