Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-06
25 – Az utóbbiról könnyebb megmagyarázni, hogy nem lehetséges. Nehezebb elmondani a közömböseknek és a kiábrándultaknak, hogy el kell menniük szavazni. Mindenhol elmondom, hogy ennek mi sem örülünk, de azok, akik nem szavazást, hanem végre választást akartak, most megkapták. Azt próbáljuk elmondani mindenhol, hogy a pecsételővel nem négy évenként, hanem évente kétszer lesz alkalma mindenkinek a saját sorsát kézbe venni, és hogy ettől ne rettegjenek. A demokrácia erről szól: hogy nem fegyver ekkel, nem utcai tüntetésekkel, hanem a parlament mikrofonjai előtt próbáljuk megoldani a gondjainkat. Úgyhogy most félévente mindenki beleszólhat a nagypolitikába: jön a helyhatósági és a parlamenti választás jövőre, aztán 2009ben ismét európai parlament i, majd romániai államelnökválasztás következik. Ezekbe szóljanak bele, mert ha ezt nem teszik meg, arra, ami következhet, ott van az élő példa, a vajdasági. – Azt akarja mondani, hogy a siker nálunk is a részvételi arányon múlik? – Erdélyben az utolsó, 2002. évi népszámlálás szerint 1 137 149 felnőtt korú szavazó volt. Ez a szám azóta kis mértékben változhatott, de mindenképpen van nekünk 1,1 millió szavazójoggal rendelkező magyarunk. Az ország lakosságának mintegy tíztizenöt százaléka külföldön dolgoz ik, bár ez a magyarok esetében kisebb arányú lehet. De ha nem így lenne, mintegy 900 ezer szavazati joggal rendelkező magyar még mindig biztosan él Erdélyben. Ha 50 százalékos részvételre számítunk, s a 18 millió szavazati joggal rendelkező román állampolg árból hiányzik 2,5 – 3 millió, aki külföldön dolgozik, reálisnak látszik a hétmilliós részvétel a november 25i választásokon. Ilyen részvétel mellett az RMDSZnek 350 ezer szavazatra lenne szüksége a bejutáshoz, azt pedig simán össze lehet gyűjteni. A függe tlen jelölt kampánystábja azt állítja, nekik megvan a 200 ezer szavazatuk, a kettő összesen még mindig csak 550 ezer szavazat. A 900 ezerig van tehát tartalékunk is... Arra számítok tehát, hogy az RMDSZ bejut az EPbe, és hogy folytatódik a párbeszéd is, m ert felelősen gondolkodó emberek nem kívánhatják a másik fél pusztulását. Ez nem keresztényi gondolkodás! Hogy úgy vigyek át néhány embert a túlsó oldalra, hogy az RMDSZ hajója – amely állítólag „léket kapott”, hogy szó szerint idézzem a szeptemberi sajtón yilatkozatát a független jelöltnek – süllyedjen el 500600 ezer tisztességes szavazóval, akikre igazán nincs miért haragudnia sem a független jelöltnek, sem az őt támogatóknak. Ha megnézem az RMDSZ kiadványát a szövetség által elért megvalósításokról, azt tudom mondani, hogy ez nem léket kapott, süllyedő hajó. Tehát, hogy a szövetséget érdemes támogatni. Magam is azért vállaltam el ezt a mások szerint lehetetlen helyzetet... – Nehéz helyzetben lehet, hiszen református lelkészként a Királyhágómelléki Reform átus Egyházkerület rendelkezési állományában van. Erkölcsi szempontból hogyan oldja fel azt, hogy az RMDSZ színeiben gyakorlatilag egyházi elöljárója ellen kell kampányolnia? – Nézze, ez számomra nagyon nehéz kérdés volt. Amikor szeptemberben a felek eldö ntötték, hogy nem egyeznek meg, s az akkori felmérések azt mutatták, hogy mindkét fél kiesik, barátaimnak, rokonaimnak, mindenkinek azt mondtam: nem várhatjátok el tőlem, hogy a fotelből egy sörrel a kezemben végignézzem, amint az erdélyi magyarság elpuszt ítja önmagát. Nem volt más lehetőségem, mint a két fél által középre tolt problémahalmaz közepébe csapnom, ezt a meg nem egyezett egyezséget szét kellett vernem, és új lehetőséget kellett teremtenem. Fel kell ráznunk az embereket, hogy itt olyan helyzet el őtt állunk, amelyet a történelem során már többször átéltünk. Az első december 5ét mi erdélyiek produkáltuk, amikor Mohácsnál végignéztük, hogy leágyúzzák és lemészárolják a magyar királyi sereget. Persze, igazuk volt, haragudtak II. Lajosra, féltékenyek voltak a magyarországiakra, dehát megérte? Magyarország, de bizonyos mértékben Erdély is, százötven évre törökké, aztán csaknem kétszáz évre németté vált. Vagy a másik példa: igazuk volt a székelyeknek, mert csalódtak az erdélyi fejedelmekben, utálták a Bá thoriakat. De aztán Mihály vajda jobb volt? Ami utána következett, Erdély számára tragédia volt. És ez az, amit nagyon sokan nem ismertek fel, vagy nem akarnak észrevenni. Az RMDSZt magam szidom a legtöbbet, házon belül, a jobbítás szándékával. Keresztény emberként senki ne állítsa azt, hogy lehetetlen, hogy az RMDSZ nem tud megjavulni, megváltozni, nem képes megújulni. Ezután is fogjuk szidni és bírálni a szövetséget, de az nem felelős gondolkodás, hogy azért, mert a szervezetnek van egykét olyan vezetőj e, aki nem tetszik az RMDSZen kívüli szervezetek vezetőinek, pusztuljon mindenki. Ez nem felelős gondolkodás! – Egyféle újrakezdést hirdet? – Mindenki a keresztény értékekről beszél, arról, hogy melyek a keresztény értékek a politikában. De nem értik, h ogy a keresztény értékrend elsősorban az Istennel való viszony kérdése: hogy nem az emberi életre szabott, hanem – tudom, ez kissé paposan hangzik – az örökkévalóság távlatában kell gondolkozni. Mert vannak, akik
