Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-30
21 Véget ért negyven év kommunizmus, élvezzük az áldott demokráciát, de a nacionalizmus, rasszizmus és az újonnan hódító neonácizmus napjainkban is jó nagy lábakon él. A média hirdeti a globális falu t, amelyben nincsenek határok, távolságok, a reklámokon mindenki testvér, mindenki világpolgár. Egyik tévécsatornán ujjongva beszélnek a kozmopolitizmusról, mint abszolútumról, másik csatornán a híradó újabb olaszországi incidensekről számol be – román von atkozásban, persze. Az újság leírja, hogy Kolozsváron félholtra vertek egy magyar egyetemistát, csíki diákok büszkén mesélik egymásnak, hogy „megagyaltak” egy román vasutast. Az ellenségeskedés sem megoldás. ...És a végletek sem vezetnek jobb útra. Nem mo ndhat le senki a nemzeti hovatartozásáról, ugyanakkor senki sem vághat fel vele. Sorsunk Erdélyhez köt, nem futamodhatunk meg, nem szabad gyengék lennünk. Ha elmenekülünk, csak az itthon maradottak életét nehezítjük, és a saját lelkiismeretünket kínozzuk. Meg kell tanulnunk együtt élni! Sok a gond a betelepült románsággal, akik nem tudják, mit jelent a különböző múlt és a közös jelen tisztelete. És biztos, hogy gondok még sokáig lesznek. Ami a miénk, meg kell őrizni bármi áron – de méltósággal többet elérhe tünk, mint esztelen dühöngéssel. Ha példát mutatunk, felfigyelnek ránk, s ha nem is fognak követni bennünket, legalább elnéznek mellettünk. Nem egy plátói helyzet, de egy indulatos átszólásnál százszor többet ér. A kulcs a nevelésben van. Nagyszüleinket a termőföld, a világháborúk és Trianon nevelte; szüleinket a kommunizmus; minket pedig a szüleink. Néha szakadékokat kell átugornunk ezek miatt, de megtesszük, mert ez az egyetlen kiút. Különböző rendszerek különböző hatásai tanítottak minket élni – nemzedé kenként másmás receptet kaptunk. Másképp, eltérő körülmények között kellett boldogulnunk velük. Sok dolgot le kell vetkőznünk, sok mindent meg kell még tanulnunk. Meg kell tanulnunk elnézni, elfogadni és befogadni dolgokat. Ellenálni, lázadni. Mindezt úgy , hogy megértsük egymás szavát, és ne vágjunk bele abba. Meg kell tanulnunk, hogy lehetünk magyarok a románsággal együttélve is, a hovatartozásunk tőlük független. A jelen generációjának, nekünk lesz a feladatunk enyhíteni a faj- és nemzetgyűlölet fertőző mivoltát. Rengeteg erőre, kitartásra, türelemre lesz szükségünk. De meg lehet tanítani a jövőt, hogy a kukluxklancsuklya nem szilveszteri csákó, és hogy nem lesz valaki magyarabb attól, ha nem koccint a sörrel. A kilétünk nem formaság, nem babona: való ság. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Nap i Gazdaság - ÚMSZ = Új Magyar Szó (Bukarest) - KISZo = Kárpáti Igaz Szó
