Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-02
9 jótékony bizonytalanság erősíti. Senki sem tudja, hogyan történtek az ombóztelki és a vasszentgothárdi gyilkosságok, mert a Wass érintettségét megállapító, eljárásjogilag súlyosan kifogásolható perek újrafelvétele nem áll érdekében a román igazságs zolgáltatásnak. (Így akár Wass Albert bűnössége is bizonyítható lenne: de el kellene ismerni, hogy a korabeli román igazságszolgáltatás hibákat követett el, s így elmarasztaló határozatok sora válna kérdésessé.) Wass Albert múltját és becsületét a román ig azságszolgáltatás védi, ami tökéletesen megfelel a mindenkori magyar kormányzatoknak, mert nem kell világosan állást foglalni a népszerű, ám számtalan ponton vállalhatatlan életművel szemben. Olvasatlanul lehet magyar állami támogatást odaítélni olyan műve k kiadására, amelyekben a zsidózás, oláhozás és cigányozás rutinszerű stilisztikai elem és szerkezeti alappillér. Ám Wass Albert hivatalos rehabilitációja nem elsősorban jobboldali politikai igény és érdek. Egy olyan hamis Erdélykép következménye, amelyet bal- és jobboldal irodalompolitikai segédlettel, közös erővel alakított ki és használt mindenki, saját kimondott vagy elhallgatott érdekei szerint. „Az erdélyi író legnagyobb és talán legművészibb írói vállalkozása a Mire a fák megnőnek és A kastély árnyé kában című kétkötetes családregény” — írja Pomogáts Béla irodalomtörténész (az Illyés Alapítvány egykori elnöke). Ez az a regény, amelyben a románok „tolvajok”, akiknek „kötél kell a nyakába”, s „az erdőn kell felhúzni valamennyit”. Hasonló jelzők, egyszer ű magyarázatok, viszonyok rendszerévé növi ki magát az az Erdélykép, amit Wass Albert közvetít, az önfelmentés és a vád, a konfrontatív nacionalizmus Erdélyképe. Wass munkásságát érdemben megismerni annyit jelentene, mint felszámolni ezt az Erdélyeszmét . Ehhez pedig Ágoston Vilmos kötetéig hiányzott a bátorság vagy egyszerűen az érdeklődé s Wass Albert tisztelői és elma rasztalói között egyaránt. Az előbbiek számára, akár bevallják, akár nem, még mindig megfelel a „felkoncolós” nacionalizmus irodalma. Erd ély egy olyan adu ász marad, amellyel bármikor kikényszeríthető a nemzeti lelkiismeret. Utóbbiak számára pedig — talán, mert kényelmes, talán mert alternatíva nélküli, talán mert nem értették meg ennek a lelkiismereti kényszernek az igazi természetét — elf ogadható ez a lebutított, könnyen magunk mögött tudható Erdély. Mindenki másnak pedig a rendelkezésére áll Ágoston Vilmos kötete. Parászka Boróka Ágoston Vilmos: A kisajátított tér irodalma. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben. EÖKIK , 2007, 398 oldal Szerb külügyminiszter: kompromisszumos megoldást kell találni Koszovó ügyében Budapest, 2007. október 31., szerda (MTI) - A szerb külügyminiszter szerint kompromisszumos megoldást kell találni Koszovó ügyében, mert ellenkező esetbe n problémák sokasága áraszthatja el az egész Balkánt. Vuk Jeremic, aki szerdán Budapesten Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnökével tárgyalt, azt is bejelentette, hogy Szerbia támogatja a vajdasági magyarok k ettős állampolgárságát. A szerb külügyminiszter azt mondta: Koszovó jövőbeli státusát illetően olyan megoldásra van szükség, amelyben nincsenek vesztesek és nyertesek, és amely nem hoz instabilitást a régióba. Szerinte egy olyan megoldás, amelyet Belgrád, vagy Pristina nem fogad el, és amelyet nem hagy jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa, problémák sokaságával áraszthatja el az egész Balkánt, beleértve a Vajdaságot is. A szerb kormány nagyon keményen dolgozik azért, hogy ezt megelőzze - fogalmazot t a politikus, aki szerint olyan megoldás szükséges, amely békét, stabilitást és prosperitást hoz a régióba. Mint mondta, ez az ügy nagyon szorosan kapcsolódik Szerbia uniós jövőjéhez. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizo ttságának elnöke üdvözölte a jelenleg Koszovó ügyében zajló tárgyalásokat. Mint mondta, bíznak abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése megszülethet az ügyben, és egyik fél sem fog vétózni, legfeljebb tartózkodik. Kérdésre válaszolva hozzátett e: ha nem jön létre a Biztonsági Tanács konszenzusos döntése, akkor arra kell törekedni, hogy a NATO és az Európai Unió egységes álláspontot tudjon kialakítani ebben kérdésben. A két politikus tárgyalásán szóba került a Vajdaság helyzete is, amivel kap csolatban a szerb külügyminiszter bejelentette: országa támogatja a kettős állampolgárságot, így a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát is. Németh Zsolt erről azt mondta: nagy öröm, hogy Szerbia nyitott ebben a kérdésben, de emellett a vajdasági magyarok is nyitottak erre, a magyar társadalom többsége is támogatta a kettős állampolgárságot a 2004. december 5i népszavazáson, így most már egyedül csak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek kellene támogatnia az ügyet, amely azért is sürgető, mert a vaj dasági magyaroknak december 20a, Magyarország schengeni csatlakozása után 35 eurót kell majd fizetniük minden egyes határátlépésnél.
