Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-29
20 Koszovói jövő Krónika 20071129 Aligha lephet meg bárkit is, hogy a K oszovó státusáról szóló utolsó, tegnapi tárgyalások is eredménytelenül végződtek. Azt ugyanis mind a szerb, mind az albán fél már a megbeszélések előtt közölte, hogy nem hajlandó engedni korábbi álláspontjából. Azaz a szerbek a legmagasabb fokú autonómia b iztosításán túl hallani sem akarnak a tartomány kiválásáról, az albánok viszont a függetlenségen kívül nem tudnak más alternatívát elképzelni. Nyilvánvaló: mindkét érintett nullaösszegű játszmának tekinti a vitát, azaz csakis teljes győzelemre, illetve az ellenfél totális vereségére játszik. Itt a tárgyalások már nem vihetik előre a dolgot. A nyugati közvetítők, azaz az Európai Unió és az Egyesült Államok erre már rájöttek, ezért is szellőztették meg hónapokkal ezelőtt: ha a december 10i határidőig nem si kerül megegyezni, akár a független Koszovót is hajlandók elismerni. Ez vélhetően csak részben szolgálta Szerbia zsarolását, nagyobb részben a megváltoztathatatlan realitás tudomásul vételét jelzi. Nevezetesen azt, hogy az albánok és Belgrád között végzete sen elmérgesedett a viszony. Olyannyira, hogy ha továbbra is egyazon államalakulatban való életre kényszerítenék őket, azzal csak a régió instabilitását konzerválnák, sokkal nagyobb mértékben, mintha a jelenlegi status quót kívánnák fenntartani. Nehéz ugya nis elképzelni, hogy Szerbia annyira ostoba lenne, hogy katonai erővel kísérelje meg fenntartani az ország egységét, miután a koszovóiak kikiáltották függetlenségüket. Főleg úgy, hogy a tartomány jövendő miniszterelnöke, Hasim Thaqi kijelentette: az önálló ságot a nyugati partnerekkel egyeztetve kívánják kinyilvánítani. Oroszország reakciója is egyértelmű: Moszkva a szerb álláspontot osztja. De nem annyira a régi jó pánszláv testvériség jegyében, hanem azért, mert egyrészt ezáltal kívánja jelezni, hogy ismé t megkerülhetetlen világpolitikai tényezőnek tartja magát, másrészt pedig ezzel is borsot kíván törni Washington orra alá. Koszovó függetlenné válását azonban nehezen tudja megakadályozni, a kérdés ugyanis már rég nem az amúgy is sóhivatalként működő ENSZ hatáskörében dől el. December tizedike tehát mindenképpen fordulópontot ígér. A magukat demokratikusnak tartó országok pedig egy módon bizonyíthatják, hogy valóban elkötelezettek a nemzeti önrendelkezés mellett: ha elismerik a független Koszovót. vissza Szerzo: Balogh Levente Félig titkos küldetés? − Tegnap befejeződött az Európa Tanács Monitoring Missziójának szerbiai látogatása - Az utolsó napon a kisebbségi nemzeti tanácsok képviselőivel találkoztak az ETküldöttek Ma gyar Szó 2007.11.29. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Missziója, mely a kisebbségi jogok szerbiai érvényesítését volt hivatott feltérképezni, tegnap befejezte háromnapos szerbiai látogatását. A misszió látogatása szinte teljes mérték ben a nyilvánosság kizárásával zajlott, igaz, a szerbiai médiumok túlnyomó többsége sem tanúsított túl nagy érdeklődést a küldöttség látogatása iránt. Még az ET belgrádi irodájában sem igazán tudták, hogy hol jártak, kivel találkoztak és miről tárgyaltak a missziótagok. Az ETküldöttség tegnap kora délelőtt Újvidéken találkozott a vajdasági nemzeti tanácsok vezetőivel. Józsa László, a nemzeti tanácsok koordinátora elmondta, hogy az Ukrán Nemzeti Tanács betegség miatt távol maradó elnökét kivéve minden nemze ti tanács képviselője ott volt a találkozón. A missziótagok - Andreas Gross és Artemij Karpenkó - meghallgatták a nemzeti tanácsok rövid beszámolóját. - Beszéltem a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatalának elmaradásáról, ennek káros következményei ről, arról, hogy a kormány Kisebbségi és Emberi Jogi Szakszolgálatával meglehetősen gyér a kapcsolatunk, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény meghozatala során egy nyilvánvaló visszalépés történt a kisebbségi jogérvényesítés terén, beszéltünk a médiap rivatizáció káros következményeiről, a toloncegyezménnyel kapcsolatos félelmeinkről, a kisebbségi intézmények finanszírozásának fogyatékosságairól, a részarányos foglalkoztatás elmaradásáról, a rendőrtanoncok regrutálásának relatív sikertelenségéről a kise bbségek viszonylatában, de szó volt természetesen a harci beosztás módosítására vonatkozó idézések által kialakult meglehetősen rossz hangulatról, a roma közösség problémáiról és még az egyes kisebbségi közösségek speciális problémáiról is - nyilatkozta a Magyar Szónak Józsa László.
