Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-28
42 Koszovó kész elisme rni Szerbia függetlenségét - A délszerbiai tartomány éjszakáját uraló sötétségnél van itt veszélyesebb homály is – az analfabetizmus és az abból fakadó bajok Új Szó (Pozsöny) 2007. november 27. Szerző: Lórincz Adrián Koszovó népe harmadízben járul t az u rnákhoz november 17én. A parlamenti és helyhatósági választások iránti érdeklődés alig volt magasabb a szlovákiai politikusok, illetve a nagyközönség által a „bársonyos forradalom” évfordulója iránt tanúsított „lelkesedésénél”. Nem is csoda: mi rádö bbentü nk, hogy nem tudunk rendszert váltani, Koszovóban meg esett… A központi választási bizottság egyik tagja legalábbis ezzel indokolta az alacsony részvételi arányt, mely alig érte el a 43 százalékot. Bár végleges eredmények még nem állnak rendelkezés ünkre, az öt esélyes koszovói párt, illetve politikai tömörülés közül egyik sem fogja elérni a 35 százalékos választási küszöböt, így kicsi a valószínűsége annak, hogy december 10éig megalakul az új kormány. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a szerb párt ok köz ül csupán egy vett részt a választásokon, holott a 120 tagú koszovói parlamentben 10 szék éppen a szerbeket, míg 10 másik a többi kisebbség – például a bosnyákok, cigányok – képviselőit illetné meg. Még egy fontos adalék: a pártvezéreken, illetve a s zűkebb vezetésen kívül talán senki sem tudja, kit és mit képvisel egyegy tömörülés. Programját tekintve valamennyi koszovói párt balos, szociális beállítottságú, míg jobboldali hajlamaik főképp az ország szuverenitásának rendezése, illetve a kisebbségi ké rdés k ezelése terén mutatkoznak meg. Bizonyos értelemben véve valamennyien konzervatívak, gazdasági téren ugyanakkor haladó liberálisok. Meglátásom szerint egyetlen dologban értenek egyet: az ország egy kiaknázatlan kincsesbánya… Az újrégi ember Nem k is kal iber Hashim Thaqi – szűrtem le a tanulságot szlovák kollégámmal tett, választások előtti koszovói körutam alkalmával. Pályafutását a Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) tisztjeként kezdte, s jó gerillához híven az ideit megelőző parlamenti választás ok elő tt még szigorú tekintettel nézett le a plakátokról választóira. Azóta – gondolom, amerikai és izraeli választási szakértői tanácsára – „fellazult”; mosolyog, kommunikál, s kampányfőnöke egyenesen felszólít, hogy interjúvoljuk meg. Tekintettel az útonútfél en visszaköszönő szegénységre, elsősorban gazdasági programjáról kérdezzük. Általánosságokban válaszol – több ezer munkahelyre, külföldi befektetőkre lesz szükség, valamint a kisiparosok és gazdák támogatására. Az ország függetlensége kapcsán jóval h atároz ottabb: december 10ét követően rögtön kihirdetik az önállóságot; addig is a jelenleg még hiányzó állami struktúrák kiépítésén fáradoznak. Koszovóban nincsenek reális időben működő hivatalok – figyelmeztet egyik ottani kollégám – , a legelemibb ügyek elinté zése is heteket, hónapokat vesz igénybe. A működő államapparátus létrehozása tehát legalább annyira nagy kihívás, mint az ország energetikai ellátásának megoldása. „Hiszek a győzelmünkben, sőt biztosra veszem, hogy megnyerjük a választásokat” – zár juk a beszélgetést, miközben befutunk Prizrenbe, s az albán, koszovói, sőt EUzászlókat lengető tömegben megpróbálunk eljutni a sportcsarnokig, ahol már ezerkétszáz wattal bömböl a Europe együttes Végső visszaszámlálás című opusa. ĺgy a keletkoszovói rend ezésre , valamint a kisebbségek helyzetének megoldására vonatkozó kérdéseimet már nem tudom feltenni. Azt meg, hogy kommentálja a nyugati sajtó híreit, melyek szerint pártja, a PDK hívei az albán maffiára jellemző behajtási módszerekkel tettek szert a kam pányho z szükséges tőkére, megsarcolva a helyi vállalkozókat, taktikai okokból nem firtatom. Elvégre Koszovó a nagy lehetőségek országa… A lehetséges partner A Thaqi PDKjával korábban szövetkező, „futottak még” kategóriába sorolható kisebb pártokon kív ül a j elenleg is kormányzó LDKnak van jó esélye arra, hogy kormánytényező legyen. Koszovóban ezt egyfelől úgy mondják, hogy „nem zárkózunk el a koalíció elől”, másfelől viszont hangsúlyozzák, hogy „készek vagyunk ellenzékbe vonulni”. Innen már csak egy lé pés az arany középút…
