Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-28
38 [http://www.bolyai.eu/dok/bugetubb2007.pdf]. Több magyar oktató is látni szerette volna saját karának költségvetését, de ezt nem tették lehetővé számukra. Rajtam, Po zsony Ferencen és Forray Ferencen kívül többen próbálkoztak, eredmény nélkül. Román oktatók is kérték már ezeket az adatokat, de ők sem jártak sikerrel [ http://www.bolyai.eu/dok/buget_public.pdf]. A BKB minden állásfoglalásában a kari szintű költségvetés i saro kszámok nyilvánosságra hozatalát kérte. Azért, mert ezekből nyilvánvalóan kiderült volna, hogy a magyar tagozatnak szánt pénz hova kerül (az eredeti elképzelések szerint a „kettes szorzó” a magyar karok beindítását kellett volna elősegítse [www.***.* *]). M agyari szerint „a költségek ugyanazok, hiszen ugyanannyi órát kell tartani, ugyanolyan körülmények között; a magyar oktatóknak azonos besorolásban akkora fizetést kell kapniuk, mint a román kollegáiknak, a magyar diákok olyan ösztöndíjat, mint a romá n társ aik”. Magyari több ponton is csúsztat, de lássuk a tényeket! Az egyetem magyarul tanuló diákjainak aránya nagyjából húsz százalékot tesz ki, és magyar oktatók aránya sem nagyobb ennél. [http://www.ubbcluj.ro/hu/liniahu/profesori2.html]. Ez azt jelen ti, ho gy ugyanannyi magyar diák tart el egy magyar oktatót, ahány román diák egy román oktatót, tehát a magyar oktatók fizetésére fordított költségek fajlagosan nem magasabbak. Sőt, ha figyelembe vesszük hogy igen alacsony a magyar docensek és professzorok száma , kiderül, hogy még alacsonyabbak is. A magyar oktatók számát növelni kellene, hiszen a magyar nyelvű szakosodási lehetőségek száma alig haladja meg a román szakosodási lehetőségek felét [ http://www.ubbcluj.ro/ro/despre/multicultural.html]. A fajlag os ter emköltségek valóban magasabbak a magyar tagozat esetén, de az ösztöndíjak nagysága teljesen független a diákok nemzetiségétől. A BKB számításai ([ http://www.bolyai.eu/dok/penzugy.pdf] és [ http://www.bolyai.eu/dok/penzugy_reszletes.pdf]) lehet hog y nem teljesen pontosak – ezt soha nem is állítottuk – de eredményeink nem térnek el lényegesen a valós adatoktól. Magyari viszont, ahelyett hogy számokkal érvelne, léptennyomon a nevetségességükre hivatkozik. Ez egy klasszikus viccet juttat az eszembe: a kkor k ezdtek abban kételkedni, hogy a Mórickán levő cipő a sajátja, amikor ezt már sokadszorra ismételte meg. „Aztán jött a Bulgakovos eset”Magyari legdurvább, és egyben legátlátszóbb hazugsága. Gondolom, egy a Transindex Disputa fórumában, álnéven leír t durv a rágalomra célzott, mely szerint én „nemrég” és „enyhén szólva pityókosan” a Bulgakovban Tőkés Lászlót szidalmaztam, mondván hogy csak azért támogatja a Bolyaiügyet, hogy „szavazatokra tegyenek szert” [http://www.disputa.ro/cgibin/disputa/ultimate bb.cgi ?/topic/4/67.html]. A szerző azt sugallja, hogy az eset a választási kampány alatt történt („nemrég” és „szavazatok”). Elgondolkoztam, mikor lehettem utoljára a Bulgakovban. A kávézó nyáron zárva tart, én pedig augusztus vége óta Németországban vagyo k öszt öndíjas, és azóta nem jártam otthon. Kell még magyarázat?... Magyari nemcsak átveszi a rágalmat, hanem meg is toldja azzal, hogy a magyarországi EPképviselőket is szidalmaztam. Talán arra gondolt, megronthatja az EP képviselőink és a BKB együttműkö dését. Ami, ugye, már sok „zavarkeltést” eredményezett. És e „zavarkeltések” ellen újabban már nem a rektor, hanem maga Magyari Tivadar tiltakozik. Önként és dalolva, a szégyen legkisebb jele nélkül [http://belpol.transindex.ro/?hir=14770]. A történet akko r telj es, ha hozzáfűzöm, hogy az RMSZszel ellentétben Tőkés László mindig, minden rendelkezésére álló eszközzel támogatta a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében folytatott küzdelmet. Nem fogok tételesen válaszalni a Magyari írásában foglalt többi hazugs ágra, mert úgy gondolom, a fentebbiek után egyértelmű, hogy mennyi az általa leírtak hitelessége. Végezetül, érdekességképpen, felhívom a Tisztelt Olvasók figyelmét a BBTE magyar nyelvű honlapjának a multikulturalitással foglalkozó részére: [ http://www. ubbclu j.ro/hu/despre/multicultural.html]. Nem a személyem és Kovács Lehel szidalmazása kapcsán, hanem a magyar nyelv egészen különleges megerőszakolása miatt érdekes ez az oldal, ahol a következő mondatra bukkantam: „Teljesen nyilvánvaló, hogy a többnyelvű ség és a multikulturalizmus helyzetét akkor hamisították meg, amikor szemrehányást tettek, hogy a BBTEn nem olyan, mint Európában”. Bizony, a BBTEn „nem olyan, mint Európában”. Hantz Péter posztdoktori ösztöndíjas, Európai Molekuláris Biológiai Laborat órium, Heidelberg vissza
