Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-28
32 ► Csalóka mate m atika Az egyszerű és sokszor csalóka matematika után el kell azt is mondani, hogy a választásokon való részvételi arány csökkenő tendenciát mutat, egy helyhatósági vagy parlamenti választás esetén a célok sokkal közelebbiek, és rengeteg tőlünk független v áltozó is megbolygathatja a helyzetet. Ilyen például a választási rendszer megváltoztatása vagy a román pártok masszív mobilizáló tevékenysége. Azonban azt sem szabad elfeledni, hogy azért volt kiemelkedően magas a magyar részvétel (a román pártok szavaz ó táborához viszonyítva, nem önmagunkhoz), mert ez a választás az RMDSZ és Tőkés László között egy érzelmi és fontossági problematikával rendelkezett. ► Hiányzó tét A román pártoknál ez hiányzott, a tét. A két magyar képviselet kampányaiban erre is építet t , persze negatív kampány nélkül, és ez egy mobilizáló erőként hatott. A probléma csak az, hogy ugyanez lesz a mobilizáló erő a további választásoknál, esetleg a személyek változnak. És ebben rejlik a Tőkés Lászlót támogató szervezetek problémája: kibe va g y milyen pártbapártstruktúrába kanalizálják ezt a választói tőkét? Mert most láttuk, Tőkés László egy olyan szimbólum, ami választási szempontból még mindig hatékony és igény van rá. De ki vagy mi lesz utána? Ugyanúgy kérdés marad, miként nyit majd az RM D SZ a 175 769 szavazó irányába, aki most Tőkés Lászlóra adta le voksát. Szóval mindenki nyert. Jó sok EPképviselőnk van. Az RMDSZ önbizalmat nyert, mert a kampány jól ment. De ugyanúgy, nyert egy legitimált ellenfelet. A Tőkés Lászlót támogató szervezete k is önbizalmat nyertek, és ugyanúgy, nyertek maguknak rengeteg munkát, stratégiai munkát. Amihez viszont már nem elég egyetlen ember, mégha szimbólum is. vissza Băsescu Mikulása Új Magyar Szó 2007. november 28. Szerző: Cse k e Péter Tamás A végleges adatok ismeretében elmondható: az európai parlamenti választások és a választási reform kérdésében kiírt referendum Traian Băsescu kétszeres választási vereségét jelentették. Az előbbi kudarc inkább csak közvetetten érinti az áll a mfőt és nem hat ki hosszú távon a hazai demokrácia játékszabályaira. Az utóbbi vereség azonban nemcsak Băsescu egóját tépázta meg. Immár a végleges adatok ismeretében elmondható: a vasárnapi európai parlamenti választások és a választási reform kérdésébe n kiírt referendum Traian Băsescu kétszeres választási vereségét jelentették. Az előbbi kudarc inkább csak közvetetten érinti az államfőt, és nem hat ki hosszú távon a hazai demokrácia játékszabályaira. Az utóbbi vereség azonban nemcsak Băsescu egóját tépá z ta meg, hanem a köztársaság demokratikus berendezkedését felfrissíteni hivatott választójogi reformot, mi több, az alkotmány reformját is késleltetheti. Politológiai közhely, hogy az európai parlamenti választásokat a pártok az Unió szinte összes tagálla m ában inkább csak bemelegítésnek tekintik a parlamenti választásokra. A kampány minőségén is látszott, hogy a hazai alakulatok sem tekintették másnak a brüsszeli mandátumokért folytatott küzdelmet, mint óriási közvéleménykutatásnak, amely a november végi r omániai politikai erőviszonyokat méri fel. A szavazási eredmények pedig azt mutatják, hogy az államfőt támogató pártok (PD és PLD) együttesen alulmaradtak az elnökellenes koalícióval (PNL, PSD, RMDSZ) szemben. Băsescu közvetett kudarca az, hogy még mind i g nem tudhat kormányképes pártszövetséget maga mögött. Ezzel az ország nem vesztett semmit, s amúgy is: az abszolút többséget megszerezni képes nagy elnöki párt vagy koalíció megteremtésére a következő parlamenti választásokig az államfőnek elegendő ideje van. Az ország számára valóban fontos választójogi reform azonban nem várathat magára. (Elég csak arra gondolnunk, ahogyan a számonkérhetőség hiányában a jelenlegi, listás módszerrel megválasztott honatyák a Btk.t módosították politikai ügyfeleik kiszol g álására).
