Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-28
25 S ezt ha máshonnan nem is, de az RMDSZvezetők aljas nyilatkozataiból pontosan tudhatjuk. vissza Bayer Zsolt, főmunkatárs Duray Miklós: A papírforma magyar cáfolata Romániában Feévidék.ma 20071128 07:56 Az RMDSZ és Tőkés László párharca Romániában 2007 novemberében az Európai Parlament képviselői helyei ért a székelyföldieknek köszönhetően sikerrel zárult. A politikai küzdelemnek nincs vesztese, hiszen m indkét fél megszerezte a megbízatást a lehetséges k épviselői helyekre. Rácáfoltak az előrejelzésekre és jóslásokra. A statisztika szerint a jelenlegi Rom ániában a választásra jogosult magyarok aránya mintegy hét százalék. Szinte mindenki kizártnak vélte, hogy egy ilyen választói tömegből nyolcszázaléknyi országos arányt lehessen kicsiholni, az elért kilenc százalékra pedig a leginkább derűlátóak sem számít ottak. Azt ugyan több Kárpátmedencei választási eredményből tudjuk, hogy az elszakított magyar közössé gek önvédelemből általában jobb társadalmi teljesí tményt nyújtanak, mint a rájuk telepedett többségiek, de ezt azért mégsem tudják jelentősen túlszárnyal ni. A délvidékiek nagy megosztottsága a legutóbbi parlamenti választáson gyászos eredménnyel járt – mos t éppen emiatt mozgósítják a politikai elitet az o ttani fiatalok az összefogásra – , de Szlovákiában is a 2004es Eur ópai Parlamenti választás a lélektele n kampány miatt, a magyarok számára rosszabb eredményt hozott, mint az országos átlag. A felvidéki magyar választók akár négy képviselőt is bejuttathattak volna a strasbourgi parlamentbe, de a Magyar Koalíció Pártja érd ektelenül és lélektelenül szólította meg őket – az MKPban ekkor már egyértelmű volt az értékrendi válság. A magyar nemzet Romániában élő része szintén értékválságban hánykolódik, több mint egy évtizede. A két véglet – az RMDSZ az egyik oldalon és Tőkés pü spök a másik térfélen – egyaránt bizo nygatja igazát. Az RMDSZ a reálpolitika képviselőjeként, hivatkozva az erőviszonyokra és a pártpolitikai egyensúlyokra bizonygatja sikerességét. Számára az autonómia és a belső önrendelkezés elsősorban retorikai kérdés – egy tapodtat sem sikerült ebben az ügyben előre lépnie. Tőkés számára azonban ez politikai hitvallás, melyet nála nem csorbított ki a napi politika útvesztőjében felfellépő sok akadály. Ez a két, eltérő erkölcsi hátterű szemlélet csapott össze most a ka mpány során. A számok szerint Tőkés győzött. Hiszen egy képviselői hely megszerzéséhez a függetlenként induló jelöltek számára az érvényes szavazatok 2,857 %ét kellett megszereznie. Ezt Tőkés húsz százalékkal túlteljesítette. Az RMDSZ tíz százalékkal lépt e túl saját szükséges minimumát. A számok azonban lélektelenek, ha nem látjuk mi áll mögöttük. Tőkést Orbán Viktor segítette személyesen és a FIDESZ szervezeti háttere. Az RMDSZt pedig a kormánypárti MSZP. A két magyarországi nagy párt virtuális harcát kö vethettük tehát nyomon Romániában, amelyben a mezei harcosok szintúgy magyarok voltak, mint Magyarországon. Szerencsére most senki sem vérzett el – reméljük. De a háttér ettől bonyolultabb. A két szembenálló magyar fél nem megelőlegezett, de elért sikerét elsősorban a Székelyföld alapozta meg. A romániai választási részvétel országos aránya 29% volt. De Hargita megyében 45%, Kovászna megyében 40%, a szilágyságban 39%. A Székelyföldön leadott szavazatok 60%át Tőkés szerezte meg. Ennek az eredménynek több ü zenete van. Mindkét fél azzal szólította meg a magyar választókat, amit azok hallani akartak: mely magyar érdeket és hogyan lehet képviselni Brüsszelben. Nem holmi elvont páneurópai blöffel tömködték a fejüket, hanem azzal, hogy amit az otthoni viszonyok k özött a román politika kicsinyessége miatt nem sikerült elérni, azt majd most az új európai fórumon kísérlik meg. A választási eredmény szerint ezt inkább elhitték Tőkésnek, mint az RMDSZnek. Ha beváltják az ígéretüket, megváltozik a magyar Európapolitik a jellege is. Az RMDSZ hitele megingott a tömbmagyarságnál. Ez azt jelenti, hogy a szórványosodó magyarok számára elfogadhatóbb az RMDSZ ahogylehet politikája. Kárpátmedencei vonatkozásban ez úgy értelmezhető, hogy a tömbben élő magyarok határozott ma gatartást várnak el a politikusaiktól, a szórványosodó részeken pedig simulékonyabb magatartást – ez érvényes nem csak a statisztikai szórványra, hanem a lelki jellegűre is. Ez kétfajta politikai koncepciót is feltételez, ami nem két szembenálló vagy össze békíthetetlen politikai meggyőződést jelent – még ha az egyik a szókimondó, saját erejében bízó, öntudatos ember magatartására utal, a másik a kereskedői, kupeci, fiskális szemléletre – hanem megoldandó feladatot. Az eredmény további üzenete a napi politik ának szól. Kialakíthatóe 2009 tavaszáig Strasbourgban és Brüsszelben egy olyan magyar képviselet a FIDESZ, MSZP, KDNP, MDF, MKP, RMDSZ, Tőkés részvételével (29 képviselő), amely egyszerre tudja megjeleníteni az összmagyarság és a részek érdekeit? Egy bizt os, még egyszer
