Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-28
20 Arra vonatkozó kérdés, hogy hányan maradnak és kapnak munkát Kolozsváron, nem szerepelt a 2003 előtti kérdőívekben – tájékoztatott Csata Zsombor. Ugyanígy az sem becsülhető meg, hogy mekkora azok aránya, akik otthon vagy otthonukhoz közel kapnak munkát, il letve hogy hányan mennek külföldre dolgozni. Az adatbázis alapján azt sem tudhatjuk meg, hogy az elsőévre beiratkozók hány százaléka jut el az oklevél megszerzéséig. Ezeket a személyes adatlapokon rögzített információkat a BBTE statisztikai apparátusa ke zeli, amelyek nem kapcsolhatóak össze a felmérés adataival, mivel ezek a kérdőívek névtelenek. Valamivel többet tudhatunk meg viszont arról, hogy az alapképzést befejezett végzősök hány százaléka folytatja felsőfokú tanulmányait. A mesterizőkre, dokto riz ókra vonatkozóan 19972003 között azt lehet megállapítani, hogy míg a magyarok 32,5 százaléka vett részt egyetem utáni képzésben, a románoknál ez az arány 33,3 százalék. Azok körében, akik a kérdőív kitöltésekor aktuálisan részt vettek valamilyen képzés ben , a magyarok aránya a nagyobb: 22,8 százalék, míg a románoknál ez csupán 18,6. „Ez az adatbázis egyelőre még ezer sebtől vérzik” – mondja a szociológus, arra figyelmeztetve, hogy körültekintőnek kell lenni a további, különösen a véleménykérdésekre ado tt válaszok érvényességével kapcsolatban. Először is: a kérdőívek kitöltése gyakran hiányos és helyenként felületes. A probléma oka elsősorban a rossz koordináció: a BBTEn belül másmás osztály feladata a feldolgozás, illetve a lekérdezés. Az Egyetem i Fejl esztési Központ (CDU) készíti elő, rögzíti és dolgozza fel, viszont a diplomát kiadó osztály tölteti ki a kérdőíveket. Ezt ugyan az egyetem vezetésétől kötelező feladatként kapja, a CDU viszont a folyamat felügyeletére nincs felhatalmazva, tehát nem tudja irányítani, minőségileg ellenőrizni és számonkérni a munkát. Mérési hibát okoz továbbá az is, hogy a végzettek jelentős hányada nem személyesen kéri ki az oklevelét, hanem felhatalmaz valakit, hogy vegye át számára a dokumentumot. A megbízott termé szetsz erűleg nem tölti ki az ívet, így be sem kerül az adatbázisba. Ez nem is lenne akkora probléma, ha pontosan lehetne tudni, hogy ilyenformán hányan és kik maradnak ki a vizsgálatból. Csak feltételezni lehet, hogy a kimaradók a vidékről származó, szárma zási h elyükhöz közelebb elhelyezkedett, kevésbé mobilis réteg, mondja Csata. „Ezt alaposabb statisztikai bányamunkával nyilván helyre lehetne hozni, hiszen a végzősökre vonatkozóan vannak statisztikák. Ha összevetnénk ezzel a kérdőíveket kitöltött diákok társa dalmi státuszát, lehetne egy viszonylag pontos súlyozást végezni. Erre azonban még nem került sor, úgy tűnik, ez mindeddig nem volt prioritás” – véli a szociológus. vissza
