Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-28
8 Robert Fico kormányfő a személycsere után bejelentette: az Szlovák Földalapnál "totális átalakítást" készül végr ehajtani. vissza SzentIványi: Oroszországban sanyarú a finnugor kisebbség helyzete Brüsszel, 2007. november 27., kedd (MTI) - Oroszországban sanyarú a finnugor kisebbség helyzete - hangsúlyozta SzentIványi István magy ar liberális európai parlamenti (EP) képvise lő kedden Brüsszelben, a finnugor együttműködésről az EP épületében tartott szemináriumon. Felhívta a figyelmet arra a javaslatára, hogy az Európai Unió nyújtson két és fél millió euró támogatást az oroszor szági finnugor kisebbségnek. A szemináriu mon szintén részt vevő Tabajdi Csaba szocialista EPképviselő, az Európai Parlament finnugor fórumának elnöke szorosabb észtfinnmagyar gazdasági, tudományos és kulturális együttműködést sürgetett felszólalásáb an. A szemináriumot három liberális EPk épviselő - SzentIványi István mellett a finn Kyösti Virrankoski és az észt Toomas Savi - szervezte, egyebek közt azzal a céllal, hogy megvitassák, milyen szerepet tölthet be az unió az immár hét évtizedes múltr a visszatekintő finnugor kulturális együttműk ödés támogatásában. Mint a rendezvényen elhan gzott, az EPben jól működik a finnek, az észtek és a magyarok által létrehozott, finnugor fórum nevű informális együttműködési csatorna. "A kisebbségek helyzete és sorsa elválaszthatatlan attól, hogy mi tö rténik az országban. Márpedig Oroszországban a dolgok nagyon rossz irányba mennek" - fejtette ki SzentIványi a finnugorok sanyarú helyzetével kapcsolatos megállapítását. Megfogalmazása szerint Oroszországban a demokrácia lehetőségei beszűkültek, a szólás- és sajtószabadságot korlátozzák, a választások paródiává váltak. A finnugor nemzeteknek ebben a helyzetben kell élniük Oroszországban, "és ez már a létük fennmaradását is fenyegeti" - jelentette ki. Szerint e a magyar, a finn és az észt EPképviselők e rkölcsi kötelessége, hogy segítséget nyújtsan ak. Beszámolt arról, hogy vannak is eredmények, amikre büszkék lehetnek. Az EP elfogadott két olyan határozatot, amely elítélte a finnugor kisebbséggel szembeni erősz akos és durva oroszországi fellépést. "E nnek látható következményei vannak. Az orosz vezetés ugyan ingerülten reagált erre, de azért érzékelhetően figyelembe vette azt, hogy az Európai Parlament hogyan döntött" - mondta. SzentIványi felhívta a f igyelmet arra a költségvetési indítványra, am elyet ő terjesztett be, finn, magyar és észt képviselőtársainak támogatása mellett. Az indítvány két és fél millió euró támogatást irányoz elő a finnugor kisebbségek számára. Az indítvány sorsa a napokban dől el . Mint közölte, első olvasatban elfogadták az indítványt, de most az Európai Bizottság - a z EU legfőbb végrehajtó testülete - érvei alapján sokan kétségbe vonják. "A Bizottság egyfelől azt állítja, hogy más forrásokból is finanszírozható a finnugor ki sebbség. Ez önmagában igaz, de az is igaz, ho gy eddig egyetlen centtel sem támogatták. Másrészt (a Bizottság) azt mondja, hogy ez beavatkozás az orosz belpolitikai ügyekbe, ami lehet, hogy igaz, de ha igaz, akkor az a legszentebb kötelességünk, hogy beavat kozzunk a demokrácia, a szabadság és az önazo nosság érdekében" - jelentette ki az SZDSZes politikus. A szemináriumon egy észt tudós felvetette: javasolni kellene az észt, a magyar és a finn kormánynak, hogy létesítsenek közös kulturális központot Oros zország valamelyik finnugorok lakta térségébe n, például a mari terület fővárosában, JoskarOlában. Mart Meri, a tallinni Észt Intézet vezérigazgatója, az észt Finnugor Alapítvány vezetőségi tagja szerint a közös finnugor kulturális intézet könyvtárral, kiállító és előadó teremmel, szá mítógépteremmel fogadhatná az érdeklődőket a finnugor népesség lakta oroszországi területen. Mart Meri szorgalmazta, hogy Észtország, Magyarország, Finnország és Oroszország finnugor népességének kulturális és oktatási együttműködésébe vonják be a Svéd országban, Norvé giában, Lettországban, Romániában és Szlovákiában élő finnugor népességet. Ez szerinte mind az országos intézmények, mind a civil társadalom szintjén kívánatos lenne. Úgy látja, hogy a nem kormányzati szervezetek, önszerveződések egyre nagy obb szerepet töl thetnek be a határokon átnyúló kulturális cserében. A szemináriumon szintén részt vevő Tabajdi Csaba szocialista EPképviselő, az Európai Parlament finnugor fórumának elnöke szorosabb észtfinnmagyar gazdasági, tudományos és kulturális együttműködést sürgetett felszó lalásában. Hangsúlyozta, hogy a finnugor népek közötti együttműködés keretében Magyarországnak tanulmányoznia kellene a Finnország által az elmúlt harminc évben elért társadalmi gazdasági fejlődését. Finnország néhány é vtized leforgása alatt periférikus agráripari országból Európa egyik vezető technológiai hatalmává vált. A finneknek úgy sikerült modernizálni gazdaságukat, hogy egyszerre növelték országuk versenyképességét és