Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-27
32 Körkép, kocsmákkal Új Magyar Szó 2007. november 27. Szerző: Székedi Ferenc Micsoda skalpvadászatot lehetne rendezni ebből nem a homoródalmási, hanem a Duna, Tisza, Körös és Bodrogmenti kocsmákban! A Magyar Tudományos Akadémia ma Magyarország leghitelesebb intézménye. Ezt nem más, mint Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke jelentette ki többször is abban a Hír TVben, ahonnan most Bayer Zsolt magyarországi publicista búcsúzik, hogy a jobb szerződéstől kecse gtetve átmenjen az Echo TVhez, ahol – mivel megunta a stúdióbeszélgetéseket – szeretne megint belemenni az élet sűrűjébe. (Az utóbbi félmondat harmadik személyre átírt interjúrészlet az egyik internetes hírportálról.) A Magyarország leghitelesebb intézm ényének tartott Tudományos Akadémia egyik kutatóintézete más, társadalomkutatásokra szakosodott szervezetekkel közösen Kárpát Panel 2007 elnevezéssel nemrég tette közzé a Kárpátmedencei magyarok társadalmi helyzetével foglalkozó kutatás eredményeit. A viz sgálatok során összesen 2930, Magyarországról 700, Erdélyből 900, Szlovákiából 600, Vajdaságból 380, Kárpátaljáról 350 személyt kérdeztek meg. Feltételezhető tehát, hogy Magyarország leghitelesebb intézményétől tudományosan megalapozott hiteles adatsorok láttak napvilágot a néhány napja közzétett gyorsbeszámolóban. Bayer Zsoltnak azonban mindez nem jelent semmit. Sem az Akadémia, sem a hitelesség, hanem az egyik székelyföldi napilapban választási reklámanyagként közzétett írásában (amely magyarországi újs ágban már megjelent, és amelyből egyik nyilvános beszédében – anélkül, hogy utalt volna rá – szemelgetett a pártként magát most bejegyeztetni akaró erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke is) útszéli hangon szedi le a keresztvizet a budapesti és az erdélyi szociológusokról. „Összeült néhány tyúkmellű, nyálafolyó budapesti értelmiségi meg kolozsvári társaik és előálltak a Kárpát Panel című nem is tudom mivel. Tudjátok mi van abban a Kárpát Panelben leírva? Ez: »Az erdélyi magyarok többsége mind a magyar, m ind a román nemzet részének tekinti magát.« Egészen pontosan: az erdélyi magyarok 82 százaléka magyarnak, míg 65 százaléka románnak tekinti magát. Hű azt a mindenségit! Ez aztán szenzáció! De szeretném látni azt a Veres Valér nevű embert, aki mindezt pap írra vetette! Illetve szeretné látni a fene… Azt szeretném, ha Valér bemenne a homoródalmási kocsmába, és megkérdezné atyámfiait: No, emberek, ki érzi magát románnak? De szép lenne, Istenem, de szép… Valér bőre már fönt száradna hátul, a tehénistálló tetej én.“ Nos, Bayer Zsolt, ha Veres Valér bőrét nem láthatta is a homoródalmási kocsmában, beszámolóját, értelmezéseit láthattahallgathatta a Duna Televízióban, olvashatta különböző lapokban, és úgy menetközben még megüthette a fülét ez meg amaz a tyúkmellű és nyálafolyó budapesti értelmiségiektől is. És talán megvilágosodott az előítételetek és az elfogultság sötétjében az is, hogy a kutatás adatai arról számolnak be, az erdélyi magyarok 65 százaléka nem románnak, hanem romániainak tartja magát. „Veres Val ér: – Értelmezés kérdése, hogy többes identitásról milyen értelemben beszélhetünk. Az ember identitása rétegzett, az egyéni, személyes identitástól a kisebb, majd nagyobb csoportidentitásokig. Ezek rendszerint egymásba tartozó halmazok, de lehetnek egymás mellettiek is. Így kapcsolja egybe az erdélyi magyarság a magyar nemzethez tartozást, vagyis a magyarságát a román nemzethez tartozással, tehát a romániaisággal. Ez utóbbinak az egyik fő meghatározója a terület, illetve az állam, azaz az állampolgárság.“ Ez tehát egyértelmű. Ajánlom viszont Bayer Zsolt figyelmébe a kutatás egy másik adatsorát. Arra a kérdésre, hogy a határon túli magyarok részét képezike a magyar illetve a többségi nemzetnek, a magyarországi megkérdezettek majdhogynem ugyanolyan százaléka rányban (8o) igennel válaszoltak mindkét lehetőségre. Micsoda skalpvadászatot lehetne rendezni ebből nem a homoródalmási, hanem a Duna, Tisza, Körös és Bodrog menti kocsmákban! Már annak, aki így szitkozódik a magyarországi és erdélyi magyarokról.
