Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-26
22 régebbi típusú személyiről nem ejtettek szót a közleményben. A román választási törvényben ugyanezek az előírások állnak. "Csak a nép szavazáson lehet a régi típusú személyi igazolvánnyal szavazni, az európai parlamenti választáson nem" – állította Albert Robu budapesti román sajtóattasé, miután kérésünkre tájékozódott az ügyben a követségi bizottságnál. Arra a kérdésre azonban, hogy a k özleményben ezt miért nem tüntették fel, és hogy az ésszerűtlen megkülönböztetést mi indokolja, nem tudott válaszolni. Robu lapzártánk előtt elmondta, a követségen a választás rendben, a törvényeknek megfelelően zajlott, nem voltak visszaélések. vissza Belgrád tíz évet késett a koszovói autonómiával Magyar Hírlap 2007.11.26. Belgrádban még bíznak a koszovói státustárgyalások ma kezdődő bécsi zárótanácskozásának sikerében, de a kormány már készül az ellenlépésekre, ha az albánok egyoldalúan kikiáltják a tartomány függetlenségét. Szerb részről igen nagy várakozás előzi meg a háromnaposra tervezett konferenciát, ezen a már ismert autonómiakoncepció némileg módosított változatát kínálják fel a koszovói albánoknak: a Hongkong és a finnországi Alandszigetek státusának mintájára készült tervezetet még rugalmasabbá tették. Pristina viszont kitart a függetlenség követelése mellett. A négy hónapos tárgyalássorozatot lezáró tanácskozás jelentőségére utal, hogy a két fél a legmagasabb szinten képviselteti magát. A szerb küldöttség elutazása előtt Boris Tadic elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kompromisszum még mindig lehetséges. Ha Pristina egyoldalú lépésre szánná magát, Szerbia olyan magatartást fog tanúsí tani, "mint minden normális ország, amelynek megpróbálják megváltoztatni a határait", mondta a szerb elnök, de hozzátette, hogy csakis politikai és jogi eszközökkel fognak küzdeni Koszovó megtartásáért. Belgrád tervezett ellenlépéseiről egyelőre csak annyi t tudni, hogy Vojislav Kostunica miniszterelnök a hét végén utasította a minisztereket: dolgozzanak ki tervet arra az esetre, ha "az albán szeparatisták" egyoldalú lépésre szánnák magukat. Szerbia késedelem nélkül semmissé nyilvánítja az ilyen törvénytelen aktust, és a tartomány szerbjei továbbra is az ország teljes jogú állampolgárai maradnak. Ezen a helyzeten az sem változtat, ha az Egyesült Államok vagy bármely más ország elismerné Koszovó függetlenségét – hangoztatta a kormányfő. Sajtótalálgatások szeri nt visszahívnák a nagyköveteket azokból az országokból, amelyek elismerik Pristinát. Több belgrádi elemző veszélyesnek tartja Kostunica Koszovóval kapcsolatos túlfűtött retorikáját, amely Milosevic rezsimjének politikájára emlékeztet. Zivorad Kovacevic v olt washingtoni nagykövet szerint Kostunica és csapata képtelen megérteni a nemzetközi valóságot, és egyszerre több fronton is szembehelyezkedik a nyugati hatalmakkal, ebből pedig csakis kára származhat az országnak, hiszen megtorpanhat az uniós csatlakozá s folyamata. A volt nagykövet szerint a Koszovónak szánt autonómiamodellekkel jócskán elkéstek: legalább tíz évvel ezelőtt kellett volna felkínálni őket az albánoknak. vissza Wiki, ne vadulj! Magyar Hírlap 2007.11.2 6. "Újraegyesíteni Kárpátontúli Ukrajnát a mi Nagy Anyánkkal, SzovjetUkrajnával" – így döntött Kárpátontúli Ukrajna népbizottságainak első kongresszusa 1944. november 26án Munkácson, a Győzelem (Peremoha) moziban. NKVDs géppisztolyosok őrizete alatt " szavaztak" olyan "képviselők", akiket senki sem választott meg, hanem különféle ürügyekkel csalták el őket a "kongresszusra". Ez a nap azóta is éppúgy hivatalos ünnep Kárpátalján, ahogy a szovjet korszakokban is az volt. Megoldhatatlan feladatot ró ugyan akkor ez a dátum azokra az ukrán történelemhamisítókra, akik annak szentelik tudományukat, hogy bebizonyítsák, az 1920 óta, nyolcvanhét éve létező Kárpátalja évezredek óta a másfél évtizede létrejött független Ukrajna része. Kérdésünk csupán annyi, ha Kárp átalja mindig Ukrajna része volt, akkor a gonosz Magyarország mégis mikor szakította el tőle, hogy 1945ben újra kelljen egyesülniük? Korábban már írtam egy több mint négyszáz oldalas kötetről, amely a Nariszi isztorii Zakarpatyja (Tanulmányok Kárpátalja történelméből) címet viseli. A kötetben közölt térkép szerint Kárpátalja már a 12 – 14. században is megvolt, határai pedig: Csehszlovákia, Lengyelország, a Lvovszkaja és az IvanoFrankovszkaja oblaszty, valamint
