Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-24
36 uraim, kedves barátaim! Köszönöm a… a… Emlékpark Bizottság meghívását, és újra itt lehetek önökkel és osztozhatom a fájdalmukba, a gyászukba, osztozhatom a kárpátaljai magyarság legfájdalmasabb és legtragikusabb, magyarságot érintő legfájdalmasabb és legtragikusabb események megemlékezéséne k a pillanataiba. Fontos ez, hogy itt vagyunk…" Az emlékezés nem a múlttal vívott küzdelem, nem is visszatekintés csupán, hanem alkalom a jelen feladatainak számbavételére is. Programalkotás. És hogy "itt vagyunk", az a hetvenes évek elejének a programja volt, amikor a Hargitáról a rendszámtáblájuk mögé tűzött fenyőággal jöttek le a magyarországi magyarok. "Itt vagyunk!" Az ágat a román vámos azután elvette, de az érzés, hogy tettek valamit, mert magyar Zsigulival végigmentek Székelyudvarhely főutcáján, m ég sokáig büszkeséggel töltötte el őket. Ha azonban egy magyar politikus ma Kárpátaljára megy, válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy mi lesz december 21. után, amikor a schengeni egyezmény az Európai Unió és Ukrajna határán életbe lép. Schengen a kárpát aljai magyarságnak és egész Kárpátaljának a legfontosabb ügy lesz a közeljövőben, minthogy Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban az egyezmény egy időben válik hatályossá, Kárpátalja pedig mindhárom országgal fokozott kapcsolatokat ápol. Megoldás lehetne, ha helyreállítanák a kishatárforgalmat, ami azt jelentené, hogy ötven kilométeres határzónában lehetne utazni és ott tartózkodni egy öt évre kiállított, húsz euróba kerülő vízummal. Az erre vonatkozó magyar – ukrán szerződést megkötötték, de még se a magyar, se az ukrán parlament nem ratifikálta. A magyar parlament ezt hamar megteheti. Ukrajnában azonban a 2007. június 24i előrehozott parlamenti választások után még nem ült össze a parlament, s ha november végén össze is ül, kevéssé valószínű, hog y komolyabb döntéseket hozzon. Ukrajnában lehetőség van arra is, hogy ezt a szerződést a kormány hagyja jóvá, de még erre sem került sor. A schengeni egyezmény úgy fog életbe lépni, hogy a kishatárforgalom még nem lesz megoldva. Szlovákia és Ukrajna között egyelőre aláírt szerződés sincs ebben a dologban. Arról is beszélni kell, hogy két uniós ország, Magyarország és Szlovákia között az ötven kilométeres övezet jelenthetné azt is, hogy az egyik országba szóló kishatárvízummal az ötven kilométeres mélységen belül a másik országba, Magyarországról Szlovákiába és Szlovákiából Magyarországra is át lehessen menni. Mi lesz a gyakorlat? Mi lesz a szankció, ha valaki áthatol az ötven kilométeres zónán? Nyíregyháza már kívül esik rajta. A két legnagyobb város, amel y belül van: Kisvárda és Vásárosnamény. De a magyar államnak lehetősége van rá, hogy a vízum érvényességét kiterjessze a határ menti megyékre. Dőreség lenne ötven kilométer múlva egy újabb határt fölállítani. A másik gond a kárpátaljai magyar oktatás, am ely jelentős kihívások és veszélyek előtt áll – több okból is. A mostani, 2007 – 2008as tanévtől kezdve az érettségi vizsgát nem abban az iskolában kell letenni, ahová járt a diák, hanem egy vizsgaközpontban, ukrán nyelven. Nyilvánvaló, hogy a magyar végzős ök ukrán nyelven semmilyen tantárgyban sem képesek felvenni a versenyt az ukrán diákokkal. Az új rendszer azt jelenti, hogy a magyarokat nem fogják felvenni felsőoktatási intézményekbe. Ami ahhoz vezet, hogy a magyar szülők is ukrán iskolába fogják beadni a gyerekeiket. Ennek következtében a magyar oktatás elsorvad, az iskolák megszűnnek, a pedagógusok az utcára kerülnek. A magyar iskola léte Kárpátalján alapjaiban megkérdőjeleződhet. A másik súlyos probléma a tankönyvhiány. Nagyon sok tankönyvet ki se adt ak magyarul. Az új oktatási program szerint haladó hetedik osztály tankönyveiből például egyet sem. Nagyok a bajok az ukrán nyelv oktatásával is. A magyar gyerekek többsége az iskolai ideje alatt nem tanul meg ukránul. Nekik – különösen azoknak, akik magya r környezetben, színmagyar községekben nőnek fel – nem használt nyelv az ukrán. Tanításában az idegen nyelv oktatásának a módszereit kellene alkalmazni. Ehelyett azonban azt várják el tőlük, hogy már az alsó osztályokban verseket, komolyabb irodalmi műveke t értsenek meg. A gyerekeknek gyakran fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent, amit bebifláztak. Így az egész formalitássá válik. Megoldatlan a megfelelő ukránnyelvtanárok képzése is. Ennyi a kisebbségi lét. Lényege, hogy újra és újra a nulláról kell induln i. A kárpátaljai magyar iskolaügyért kellett küzdeni az első világháború után a csehszlovák hatóságokkal, a második világháborút követően a szovjet hatóságokkal. 2007ben építkezés helyett újra csak küzdelem – ezúttal az ukrán hatósággal. Ennyit ér ma a te stvériség , az egymásra utaltság. vissza
