Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-23
19 Felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan lezárul a vita az Európai Unióban és Lisszabonban aláírják az unió reformszerződését. Ekkor új szakasz kezdődik: a figyelem az energiapolitika kérdéseire fordul, a belső szolgáltatási piacok megnyitásával, a közös kül- és biztonságpolitikával kezdenek foglalkozni. A magyar érdekek sikeres képviseletéhez Magyarországnak egyebek között arra lesz szüksége, hogy bővítse azoknak az országoknak a k örét, amelyekkel nagyon intenzívek a kapcsolatai. Emellett kézenfekvőnek látszik, hogy a visegrádi négyek és a balti hármak között is alakuljon ki intézményes keretek között együttműködés - mondta Gyurcsány Ferenc. Hangsúlyozta: a balti államok nagyon is nyitottak erre, mivel saját érdekérvényesítési lehetőségük bővítését egyebek között a visegrádi négyekre való nyitásban látják. A miniszterelnök elmondta, hogy valamennyi balti fővárosban a tárgyalások napirendjén szerepelt az energiapolitika, Orosz ország és Koszovó kérdése. Mivel mindhárom balti állam határozottan támogat mindent, ami az ő függetlenségüket erősíti, teljesen egyetértenek Magyarországgal abban, hogy szükség lenne a közös európai energiapolitikára, közösen kell megtalálni az energi afüggőség, és elsősorban az Oroszországtól való egyoldalú energiafüggőség csökkentésének lehetőségét. Az orosz belpolitikában várható változásokat illetően mind a három balti vezetés azon a véleményen van, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök - az orosz alkotmányt tiszteletben tartva - távozni fog tisztéből, de befolyása változatlanul meghatározó marad az orosz belpolitikára. Csak azt nem látni még, hogy ez a befolyás milyen intézményi keretben fog fennmaradni. A koszovói helyzetet illetően is közös vélemény, hogy minden érintett felet a megoldásra kell ösztönözni, nem szabad semmiféle menekülő utat nyitni - mondta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: természetesen folyamatosan gondolkodik mindenki azon, hogy mi lesz, ha mégsem sikerül megoldást találni decem ber10ig. vissza Bácskai hadkötelesek védik majd Koszovót? − A Vajdaságban tucatszám küldik a behívókat Népszabadság • Pilcz Nándor • 2007. november 23. Felelős belgrádi politikusok szinte naponta győzködik Európát és a NATOt: legyenek nyugodtak, Szerbia még egyszer biztosan nem bocsátkozik háborúba Koszovó miatt. Annál is kevésbé - teszik hozzá a körülményeket ismerő elemzők , mert a legutóbb éppen Koszovóban csatát vesztett hadsereg maradéka aligha remélhet sikert a mármár partnernek számító atlanti szövetség felett. Ehhez képest a harciasság túl sok jele látszik mostanában Szerbiában. A Vajdaságban híre ment, hogy a katonai hatóság tucatszám küldi a behívókat a hadköteleseknek, akiknek - úgymond - új háborús beos ztásukat kell kézhez venniük. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szempontjából többek közt az a furcsa a dologban, hogy a behívottak között sok a magyar. A szerb sajtó egyelőre nem tesz fel kérdéseket: katonai személyek nyilatkozataira hivatkozva annyit k özöl csupán, hogy Koszovó függetlenségének esetleges kikiáltása után nyugtalanságra kerülhet sor DélSzerbia és az elszakadó tartomány közigazgatási határának innenső oldalán elterülő három, túlnyomórészt albánlakta járásban. Pásztor István VMSZelnök szer int éppen azt kell megakadályozni, hogy efféle (és bármilyen) rendteremtésben magyarok részt vegyenek. A délszerbiai albán párt ugyanakkor figyelmeztetett: nagy baj lesz, ha Belgrád megismétli az 1999es hibát, amikor is a Milosevicsrezsim katonai és r endőri alakulatai Koszovóból kivonulóban súlyos, fegyveres összecsapásokba torkolló incidenseket okoztak a három járásban. Szerbiában amúgy nincs nagy lelkesedés a "nemzet bölcsőjének" erővel való megvédése iránt. Ha valaki mégis a fegyveres megoldás hív e, inkább más kezében látná a puskát, mint a magáéban. A szerb parlament képviselői közül - akiknek túlnyomó többsége naphosszat tudja ismételni a "Koszovót nem adjuk!" mondatot - egy sem fogadta el a hadba szólító "meghívót", amelyet bizonyos Hadzsi Andre j Mitics, a mostanáig nem ismert Szent Lázár cár gárda parancsnoka személyesen osztogatott. A rendőrminiszternek, saját szavai szerint, nincsenek információi a gárdáról, sem arról, hogy a csapatnak olyan rakétafegyvere van, amellyel a koszovói székváros, P ristina lőhető. Szerbia sem fenyegetések hatására, sem valamilyen későbbi, a nemzetközi közösség által beígért "jutalom" reményében nem hajlandó lemondani Koszovóról - jelentette ki tegnap Vojiszlav Kostunica. A szerb
